Erich Von Däniken: Idegen lények nyomai

„Természetesen nem ismerek különbséget a tudomány és a keresztény tudomány között – mindkettő ugyanúgy viszonyul a nem szívesen látott dolgokhoz: ez nem létezik!” /Charles Hoy Fort

Erich Anton Paul von Däniken, 1935-ben született svájci író „arról vált ismertté, hogy könyveiben és filmjeiben felvetette annak a lehetőségét, hogy a prehisztorikus időkben egy magasan fejlett földönkívüli civilizáció tett látogatást a Földön. Könyveit 32 nyelvre fordították le, és kb. 62 milliót el is adott, ami lehetővé tette, hogy egyike legyen a legsikeresebb íróknak.”

     A róla szóló wikipedia szócikk úgy fogalmaz, hogy „felvetette a lehetőségét”. A valóság azonban sokkalta gazdagabb: számos bizonyítékot talált melyek fejlett, idegen lények korábbi földi tartózkodására utalnak. Első könyve a Jövő emlékei óta több olyan ősi időkből származó leletre hívta és hívja fel az olvasók figyelmét, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kutatásaival és szűnni nem akaró tudásszomjával sokakat inspirál. Míg eközben a politikai (népbutító érdekek), s a „keresztény tudósok” többsége azonban, mint pl. Carl Sagan előszeretettel hangoztatja azt, hogy Däniken semmilyen elfogadható bizonyítékot nem mutatott be – ezáltal nem is foglalkoznak az eredményeivel. Mi azonban, lelkes érdeklődök nyugodtan ássunk csak egy kicsit a múlt mélyére, hallgassunk a saját megérzéseinkre és vegyük szemügyre, hogy Däniken és a hozzá hasonló írók, professzorok, kutatók miket is tárnak elénk!

Mindeközben pedig ne felejtsük, az író nem egyedül dolgozik, Däniken egy nagyon olvasott ember, aki sok más író, történész és tudós munkáját használta, használja fel.

"Bizonyítéknak azt tekintem, amikor a mítosz olyan üzenetet hordoz, amiről az akkori emberek nem tudhattak. Az afrikai dogonok például sokat tudnak a Szíriusz B-ről, és úgy tartják, ezt a tudást egy égi istentől, Nommótól kapták. Más vallásokban olyan technológiát írnak le, ami akkor elvileg nem létezhetett. Persze óvatosnak kell lenni. Általában a természet hatására jönnek létre a vallások. A mítoszok egy része egyértelműen magyarázható a természeti jelenségekkel. De amikor az úgynevezett isten leszáll az égből, és megszólal - arra már más magyarázat kell." /Däniken

A paleoasztronautika szerint földönkívüliek látogatták a meg a Földet a régi korokban és a látogatók jelentős hatással is voltak az emberiségre. Azok technikai fejlettségük miatt az elődeink isteneknek vélték őket. Ennek az elméletnek a hátterében a legkülönbözőbb dolgok állnak az ősi kultúrákból: mondák, épületek, faragványok, és megmagyarázhatatlan eredetű, funkciójú tárgyak. Däniken "Indiana Jones-i" minősége abban rejlik, hogy - nem csak elméleteivel és gyűjtéseivel ismerteti meg az olvasót - ő el utazik a megnevezett források helyére és bemutatja mozgóképeken az adott dolgokat.

Idegenek

Däniken többször is kijelenti, hogy neki nem a 20. századi értelmezésben megjelenő UFO-kal van dolga. Elmondása alapján olyan, mintha  ő tőle a mai zöld idegenek menekülnének. Kutatásaiban, a régi korokban megjelenő idegenek különbözni is látszanak a mai titokzatos látogatóktól. Természetesen elképzelhető, hogy többféle fajról is beszélhetünk, akik képesek magukat számtalan formában megjeleníteni. Dr. Johannes Fiebag, A "mások" mimikriviselkedése munkájában erről hosszasan értekezik. Ebből a figyelemreméltó írásból következzen néhány elgondolkodtató kivonat:

     "(...) a mimikrielmélet minden más ésszerű elmélethez hasonlóan nem támaszt igényt az abszolút valóságosságra. Lehetséges, hogy egy nap valóban tévesnek bizonyul, mégis azt gondolom, hogy - legalábbis pillanatnyilag - nagyon értékes eszközt jelent számunkra a múlt és a jelen egész sor rejtélyes eseményének megmagyarázására. 

     (...) Ha az ufók fellépésekor leggyakrabban megfigyelt jelenségeket összefüggésbe hozzuk azzal, amit a Mária-jelenésekkor láthatunk, akkor hamar észrevesszük a két jelenség szembetűnő átfedéseit. A megegyezések sokfélesége azonban véletlenszerű - legalábbis a véletlenszámítás és a statisztika törvényei szerint nem az - , és ezért mindkettő mögött ugyanazt az okozót kell feltételeznünk: ahol szükséges, vallásos körítéssel. A szociokulturális és társadalmi feltételeknek megfelelő álcázással. Az emberek fantáziáinak és elképzeléseink hasznosításával. Olyan dolgok rejtekében, amelyeket mi magunk látni akarunk. Ez nem más, mint kifejlett mimikriviselkedés.

     Leggyakrabban említett bizonyítékok a nem-emberi jelenlétre:

- Idegen repülő szerkezetek, a vimanák (szent iratok és rajzok)

- Magas technikájú kőmegmunkálás

- Mondák, szájhagyomány és tradíciók által a ma emberére ruházott tudás

(kargókultusz) - Mimikri: optimális alkalmazkodás és álcázás

Mit is jelent maga a mimikri szó? A biológiából származik, és a Duden-féle lexikon szerint első jelentésében a védtelen állatok olyan védőálcája, amely révén színükkel vagy alakjukkal védekezésre képes vagy ehetetlen állatokat utánoznak; második, ebből levezett jelentésében "alkalmazkodás" vagy "álca".

     Pontosan erről van szó: alkalmazkodás. A földön kívüli, idegen intelligencia alkalmazkodik hozzánk: értelmünkhöz, elképzeléseinkhez, képzeteinkhez, félelmeinkhez és reményeinkhez. Aligha van olyan jelenség, amelybne mindez egyértelműbben megmutatkozik, mint a Mária-jelenségekben.

     Alapjában véve mi sem teszünk mást, amikor - mármint ha kizsákmányoló szándékaink vannak - egy újonnan felfedezett déltengeri vagy afrikai törzs felé fordulunk. Néprajzkutatóink helikopterek és mindenféle technológiai hókuszpókusz nélkül utaznak ezekre a vidékekre, olyan emberekként, akik tudatosan a bennszülötte helyezik magukat, követik szokásaikat és törvényeiket, és azok közössége ezért megérti és elfogadja őket. Ezt a kutatói magatartást ma "részt vevő megfigyelésnek" nevezik. Előképét láthatjuk ebben annak a sokkal fejlettebb mimikriviselkedésnek, amelyet nyilvánvalóan a földönkívüliek mutatnak velünk szemben. (...)

     A meglátogatásunkra képes földönkívüli intelligenciák olyan magas technológiai ("mágikus") szinten vannak, hogy megjelenésüket a különböző korok és kultúrák embereinek mindenkori szellemi színvonalához tudják igazítani. Ugyanakkor az eljövendő, űrhajózásra képes nemzedékeknek - vagyis nekünk, akik kezdjük felfedezni a nyomaikat, és ezáltal kapcsolatfelvételre készülünk - utalásokat tudnak adni létezésükre, látogatási tevékenységükre és lehetőségeikre.

Számtalan példa létezik az ilyen jellegű, a térben és időben meghatározott mindenkori kultúrkörhöz és annak gondolati világához történő folyamatos alkalmazkodásra, így például:

     # a bibliai, indiai, és indián Isten-jelenések

     # a középkor során megfigyelt égi jelenségek, amelyek megfeleltek az akkori elképzelések látóhatárának ("repülő pajzsok", "tündérek", "törpék" stb.), ma viszotn felmutathatók antik és modern változataik.

     #a késői 19. sz. léghajójelensége

     # Az elmúlt évszázadok Mária-jelenései

A mimikrielmélet ily módon összekapcsolja azokat az érveket, amelyeket eddig a "lélektani" orientációjú ufókutatók soroltak fel (vagyis hogy az ufók a tudatalatti jelenségei lennének), a materiális objektumok általánosan elterjedt elméletével. Az ufók ezek szerint - éppúgy, mint a Mária-jelenések, a tizenkielcedik század léghajói, a középkor repülő pajzsai és az ókor isten- vagy Isten-jelenései - nem lennének más, mint egy földön kívüli intelligenciának a mi mindekori gondolatvilágunkhoz alkalmazkodott álcaprojekciói

!!! Seth idézet beszúrása az álcaprojekcióról feltétlen...  !!!!

, amely intelligencia ezzel a mimikriviselkedéssel a saját terveit hatja végre, és ugyanakkor információkat közvetíthet nekünk a beavatkozásai mögött álló rendszerről. Más szóval: valamilyen rendkívül összetett, gondosan megtervezett, és alapvetően az űrhajózásuk kezdetén ránk, emberekre szabott stratégiáról lenne szó - pontosan arról, amit Erich von Däniken már évekkel ezelőtt oly találóan az "istenek stratégiájának nevezett.

"Az időszámítás akkor kezdődött, amikor feltekinthettünk a csillagok sokaságára, ahol felettünk őrködve az istenek lenéztek ránk, istenek, akik a csillagok foglyai." /Chumayel, Chilam Balam könyve 

  Mi a valóság?

Ezen elmélet ellen a következő, nem teljesen jogtalan kifogással lehet élni. Ha mindez csak többé-kevésbé ügyes illúzió - akkor ahhoz tartoznak a konkrétan leírt tárgyak is, mint az Ezékiel-féle űrhajó vagy a mannagép?

     Szerintem két dologgal kell tisztábban lennünk. Egyrészt a projekció abban az értelemben, ahogy én használom, nem az, ami ma háromdimenziós lézerprojekción értünk. Ebben az esetben a projekció az adott körülményekhez való totális alkalmazkodást jelenti, vagyis térben és időben abszolút konstans, háromdimenziós, anyagi teremtést.

Másrészt némi fenntartással azt mondhatjuk, hogy az egész kérdés nem is annyira a mannagép vagy az Ezékiel-féle űrhajó valóságosságára vonatkozik - hanem sokkal inkább egész világunk valóságosságára. Mennyire reális az, amit valóságnak tekintünk? Vannak ma érdekes elképzelések arról, hogy a világ, ahogy mi észleljük, csak árnyéka a valódi világnak.

     A fizikus David Bohm professzor és a biológus Karl Pribram professzor a "holografikus univerzumról" alkotott elméletével e tekintetben majdhogynem klasszikusnak számító modellt mutatott be. Eszerint agyunk, Bohm és Pribram után szó szerint: "matematikai úton frekvenciaértelmezéssel objektív valóságot teremt, amely végeredményben egy másik dimenziónak, a lét valamely mélyebb, a téren és az időn túl elterülő rendjének a projekciója. Az agy hologram, és holografikus univerzumot rejt magában. (...)

     Pribram és Bohm szerint a világegyetemünk ugyanilyen szerkezetű. Agyunk, vagy inkább tudatunk az a fénysugár, amelyben felismerjük a világ illuzórikus képét, amit egy sokkal finomabb, számunkra nem érzékelhető frekvenciaminta hoz létre. A "fotólemezt" és a valódi valóság arra rögzített struktúráit nem ismerjük fel. Nem is ismerhetjük fel, mert az agyunk nincs abban a helyzetben. Nemcsak hogy megszokta a bennünket körülvevő illúziót, hanem teljesen csődöt is mondana, ha ez az illúzió hirtelen megszűnne. Egy határtalan, hihetetlenül összezavaró, bonyolult valamiben lenne, ami semmi általunk ismerttel sem lenne összehasonlítható.

     Hogyan viselkedne - hogy visszatérjünk a tárgyalt kérdéskörünkre - egy nagyon magasan fejlett intelligencia ebben a helyzetben? Milyen lehetőségei lennének a világunkban, valóságunkban folytatott tevékenységre? Tételezzük fel, hogy nemcsak hogy rendelkezik a valóság belső összefüggéseivel kapcsolatos tudással, hanem megtalálta az eszközt arra, hogy a valóság mélyebb, számunkra láthatatlan struktúráiba is beavatkozzon?

Whitley Strieber amerikai író, aki gyermekkora óta- sok mindenki máshoz hasonlóan - a mások művkörében él, így írt egyszer "Ha a földönkívüliek itt vannak, feltételezhetjük, hogy rendkívül idegenszerűek - szó szerint idegenszerűbbek mindennél, amit csak el tudunk képzelni."

Éppen ez a problémánk: nem tudjuk elképzelni, hogy milyen szerkezetű, hogyan tevékenykedik és milyen megfontolások alapján tervez és jár el egy kimondhatatlanul fejlett, velünk évezredes, talán évmilliós előnnyel rendelkező intelligencia. Sokan közülünk azt sem tudják elképzelni, hogy ilyen intelligencia egyáltalán létezzen. (...)

Valami van itt...

Lehet, hogy ez így van, és lehet, hogy nem. Vélhetően sok különböző modellt megvalósítottak, mert sok különböző intelligencia lehet az "emberiségprojekt" részese, ami maga csak egy nagyobb projekt nagyobb projektjének stb. a része lenne. Ez az összetettség az, ami megzavar bennünket, és ami semmi másban sem fejeződik ki jobban, mint abban, amit "ufójelenségnek" nevezünk, pedig találóbban nevezhetnénk "látogatójelenségnek" is.

Ez a jelenség ugyanis éppen azzal a "másik világgal" hoz szembe bennünket. Minden (bár számunkra létező) kuszaságában megmutatja nekünk, hogy mennyire valószerűtlenek a valóságról alkotott elképzeléseink. Bizarr létezése folytán szinte az orrunkat nyomja abba a ténybe, hogy mennyire törékeny mindaz, amit a valóság oszlopainak tekintünk: világunk, világegyetemünk és mi magunk.

     Hiszen a "valóság" nem feltétlenül egyenlő a "valósággal". Sok árnyalata van - ismert és ismeretlen oldalai. Agyunk a majdnem négy és fél milliárd éves törzsfejlődés által meghatározottan egyáltalán csak a valóság bizonyos oldalait képes észlelni. Ezért a beszűkült valóságalagút, amelyben mindegyikünk él, mindig csak méternyi látóteret enged. Ami ezen túlmegy, azt nem vesszük tudomásul. Általában még csak nem is érdekel bennünket. De semmi sem bizonytalanabb, mint a bizonyosság, amibe ringatjuk magunkat. A "lehetetlennel" való találkozás gyorsabban ránk törhet, mint azt pillanatnyilag gondolnánk. Valami itt van, valami körülöttünk van. Valami befolyásol bennünket. Ott konkretizálódik, ahol nem várnánk. Az erdők és elhagyatott országutak felett ólálkodik, a felhőkben ugyanúgy, mint saját házaink szobáiban is. A mögötte álló idegen intelligencia szükségszerűen sokkal előttünk jár, talán évmilliókkal. Úgy tűnik, megtanulta, hogy beavatkozzon a valóságba. Vagy jobban mondva: ellentétben velünk tudja, hogy a valóság nem is létezik. A valóság csak agyunk konstruktuma. Aki átlátta ezt a tényállást, az kényére-kedvére manipulálhatja azt, amit mi valóságnak nevezünk. Ahogy, ahol és amikor csak akarja.

     Az idegenek által "elraboltak" némelyike, aki lelt magában erőt és bátorságot erre "elrablása" során feltette az egész dolog értelmére vonatkozó kérdést, hogy miért történik mindez - és azt a sztereotip választ kapta, hogy "Jogunk van hozzá!". "Joguk"? Miért? Ki jogosítja fel őket erre? Egy másik esetben David Jacobs professzor felidézi, hogy egy "elrabolt" nő milyen ijedt reakciót váltott ki az alakokból, amikor a fejükhöz vágta: "Alakváltók vagytok!"

     Hiszen éppen ezek: alakváltók. Nem azok, amiknek előttünk tűnnek. Mimikriviselkedésük elfedi, hogy mi rejlik mögötte. Márpedig ki vagy mi rejlik mögötte? Akármilyen válaszokat is találunk, akármilyen magyarázatok is kínálkoznak - vélhetően tévesek. Az egész forgatókönyv, minél jobban próbálunk elmélyedni benne, annál bonyolultabbnak és zavarba ejtőnek tűnik. Egyvalami azonban biztos: valami történik, valami zajlik. Történt a legrégebbi múltban, és történik itt és ma, körülöttünk. Ha egyáltalán létezik közelítőleges válasz minderre, akkor talán az abban áll, hogy ezek az események világossá teszik előttünk, hogy mindannyian egy hihetetlen, lélegzetelállító, minden összetettségében fel sem fogható kozmikus dráma részesei vagyunk. Amiről azt hisszük, hogy az általunk valóságnak vélt világ, valójában nem más, mint az ókori indiaiak majája, illúzió, megtévesztés, óriási álarc, egy "világegyetemnek" nevezett színdarab kelléke. Nagy, ragyogó tükör, amelyikbe belenézünk, és amelynek a látogatójelenség csupán apró része. A valódi dolgok mögötte vannak. (...)

     Biztos vagyok benne, hogy valami történik körülöttünk, velünk, az idők kezdete óta. Az ufójelenség mögött álló intelligencia valamire készül. Minden mítoszban, minden vallásban megígérték az istenek, hogy visszatérnek. Nem szabadulhatok attól a benyomástól, hogy épen ez az esemény áll előttünk. Vélhetően nem a mi nemzedékünk idején, de talán nem sokkal utána.

     Fel kell rá készülnünk. Akármi is történik - végeredményben mindannyiunkat érinti. Mindannyiunkat: ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan történés részesei leszünk, amelyről még mindig nem tudunk majdnem semmit. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy legalább gondolkodjunk erről. Van-e egyáltalán jelentősebb, fontosabb, szükségesebb dolog, mint éppen ez...?"

 Megmagyarázhatatlan ősi tárgyak, szerkezetek, épületek:

A Kacsinákéhoz hasonló rítusokon kívül számos kézzelfogható tárgy, épület és (terv)rajz maradt ránk a régi korokból. Ilyen például a kicsi, de aerodinamikailag a mai modern repülőkhöz hasonló modellek, az elgondolkodtató barlangrajzok, a számtalan távolkeleti vimana ábrázolás, s olyan kemény vulkanikus kőzetből készült épületek, melyekhez precíz gyémántfúróra lett volna szükségük az egyébként egyszer kő és fa megmunkáláshoz értő törzseknek.

     Ami viszont még megdöbbentőbb, hogy nem kell teljesen a világvégére menni egy-két érdekes leletért. Ma is találkozhatunk Európán belül és a közelünkben megdöbbentő tárgyakkal. A következő érdekes történet Klaus-Ulrich Groth - "Ősi eszközök preasztronauta időkből a Kairo Egyiptomi Múzeumában" munkájának egy része, ő Egyiptom múzeumait járva csodálkozott el némely kiállított tárgy különösségén:

"(...) Ugyancsak Tutanhamon sírkincseihez tartozik az az ezüstből és rézből készült harsona, amely a múzeum keresztszárnyában, a felső szinten, a 26. galériában látható, azonban sajnálatos módon ez sincs katalogizálva. A mellette kiállított harsona 12. számmal megtalálható a már említett Munro- és Boltin-katalógusban [5], s még írnak is róla, pedig az kevésbé tűnik érdekesnek. A katalógus a jegyzett leírásban egy mellékmondat (,,…ugyanígy jellemezhető egy másik a Tutanhamon-sírban talált emlék”), amely megemlíti a második, ez esetben sokkal érdekesebb harsonát.
     Itt a következőkről van szó: általánosan ismert és múzeumvezetők között különlegességként jegyzett, hogy ezt a harsonát 1954-ben tisztították és karbantartási eljárásoknak vetették alá. Mindezek után próbaképpen belefújtak olyan sikerrel, hogy Felső-Egyiptom teljes elektromos ellátása megszakadt. Ugyanez megismétlődött 1974-ben a soron következő karbantartás folytán: valószínűleg már elfelejtkeztek az 1954-es energiakiesésről, de a jelenség újra bekövetkezett, ezúttal viszont Nagy-Kairó területére korlátozódva. Mindkét energiakiesés bizonyítható okokból az adott időpontokban visszaesett a nullára. Még az egyiptomi újságok is írtak ezekről az esetekről. Az ok-okozati összefüggéseket azonban vezették tovább a harsonára. Ezt inkább gyorsan visszatették a Tutanhamon kincsek közé, a műszaki vizsgálat elmaradt [6].
     Az ilyen jellegű beszámolóknál természetes az, hogy kétségeket ébreszt. Mindenesetre szembeötlő a hasonlóság a jerikói trombiták esetével [7] és az ismert energiakiesés jelenségeivel, amelyekről modern ufó-kapcsolatfelvételeknél írnak [8].
     A harsona nincs riasztóberendezéssel védve, és az sem kerülne nagy erőfeszítésbe, hogy a kiállítási vitrin üvegét betörjük. Ki akarná azonban azt kockáztatni, hogy egy vagy két évre egy egyiptomi börtönbe kerüljön, ha nem sikerül a zenei kísérlet? Talán egyszer mégis sikerül majd a hangszert hivatalos úton „kiharcolni” egy műszaki vizsgálat erejéig."

Egyiptomból legutoljára érkeztek az utóbbi években olyan információk is, hogy neves tudósok röntgennel és más eljárásokkal megnézték az ősi piramisokban a feltételezett talált macska-kis állat múmiákba. Azonban a tudósok emberhez hasonló, kis, torz lényeket találtak. További információ, fejlemény természetesen már nem szivárgott ki ez ügyben.

További idegen(?) entitások:

Az iccai kövek

1961-től Peruban, Ica tartományban folyamatosan kerülnek elő olyan megdöbbentő kövek, melyek teljes új perspektívát és alapokat adnak az ember időszámításnak:

"Mit is ábrázolnak ezek a kövek? Miért számítanak tiltott köveknek a régészet és a paleontológia számára? Mára több mint 30 ezer darab icai követ ismerünk, melyek nagy része elvileg 65 millió évvel ezelőtt kihalt őshüllőket ábrázol, sok esetben mai emberekkel együtt, mintha egymás mellett éltek volta az emberrel (olyan kövek is vannak, amelyek arra utalnak, hogy az ember tenyésztette bizonyos fajtáikat). Továbbá jó néhány kövön nem a jelenlegi szerint helyezkednek el a kontinensek (érdekes módon összhangban vannak a geológia kontinensvándorlási elméletével). Ezen túl pedig elég sok gliptolit van, amelyek (Cabrera szerint, illetve különböző Atlantisz és UFO-kutatók szerint) őskori agyműtéteket, vértranszfúziót, szervműtéteket, stb. mutatnak be, illetve repülő tárgyak is vannak az emberek felett, sőt talán űrhajó belsőnek is lehetne nézni néhány ábrát."  forrás: http://www.maghar.hu

Jane Roberts - Seth leírása a lehetséges emberről

Jane Roberts - Seth könyvének számos pontja összeegyeztethető a "holografikus univerzum" ideájából eredő kozmikus működési elvekkel. A teljesség igénye nélkül pár idézet:

     "Gondolataid és érzéseid tehát kihatnak a fizikai valóság minden irányába, de nemcsak oda: számodra láthatatlan irányokba is. Olyan dimenziókban is éreztetik hatásukat, amelyeket ma még nem értenél meg. És vevője, befogadója is vagy a hasonló jeleknek, amelyek a tiéddel összefüggő lehetséges valóságokból érkeznek, de magad válogatod meg, hogy e lehetséges cselekedetek közül melyiket akarod valóságossá vagy fizikaivá tenni a saját rendszeredben; a többiek ugyanígy szabad akarattal döntenek a maguk rendszerén belül."

Seth-Jane egy  leírja, ahogy valóbban voltak fizikai kísérletek, melyek során nemcsak mentális, hanem testi szinten is rengeteg lehetséges fejlődési utat próbált ki a "természet." A kérdés csak az, hogy az emberi evolúcióba mennyire szóltak bele más értelmes, durva fizikai lények.:

"...Lehet, hogy mindez szerfölött különösnek hangzik számotokra; ennek az az oka, hogy a létezéssel kapcsolatos fogalmaitok szűk és korlátozó jellegű. A lehetséges valóságokról, lehetséges emberekről és istenekről szóló gondolatok egyesek számára teljesen abszurdnak tűnhetnek, és mégis, miközben ezt a könyvet olvasod, csupán egyike vagy a sok lehetséges „te”-nek. Más, lehetséges „te”-k természetesen téged nem tekintenének valóságosnak, sőt lehet, hogy némelyikük kikéri magának a létezésed gondolatát is. Ennek ellenére a lehetséges valóságrendszer nemcsak filozófiai kérdés. Ha érdekel saját valóságod mibenléte, akkor ez a rendszer nagyon is személyes és használható dologgá válik."

     "...Tehát: A lélek nem késztermék. Ami azt illeti, ilyen értelemben egyáltalán nem is termék, hanem keletkezési folyamat. Minden Létező sem termék - kész- vagy akármilyen. Léteznek lehetséges istenek, ugyanúgy, ahogy lehetséges emberek léteznek; ezek a lehetséges istenek azonban mind részei Minden Létező lelkének vagy identitásának, pontosan úgy, ahogy a te lehetséges Énjeid részei lelkednek vagy entitásodnak."

Carlos Castaneda - Sárárnyékok

Castanedának tanítója, Don Juan A csend ereje könyvben olyan kegyetlen ragadozókról beszél, amik H. P. Lovecraft rideg szörnyeihez hasonlóan céllal tevékenykednek köröttünk. A különbség annyi, hogy itt a tudással bíró ember nem egy színes írói képpel szórakoztat, hanem kristálytisztán azt írja le ahogyan a varázslók érzékelik a lényt. A mimikri viselkedés, bujkálás ennek az entitásnak is sajátja:

     "Mi ez don Juan?" Kérdeztem. "Elröppenő fekete árnyakat látok mindenfelé."
"Az ősi Mexikó varázslói látták először ezeket az elillanó árnyékokat, úgy hogy követték őket körös-körül. Látták őket, ahogyan te látod őket, most, és látták őket úgy is, mint az univerzumban áramló energiát. És felfedeztek valami transzcendentálist."
Abbahagyta a beszédet, és rám nézett. A szüneteket tökéletesen időzíttette. Mindig abbahagyta a beszédet, ha megakadtam egy szálon.
"Mit fedeztek fel, don Juan?" kérdeztem.
"Azt fedezték fel, hogy van egy társunk, életfogytiglan," mondta, olyan tisztán, ahogy csak tudta. "Van egy ragadozónk, aki a kozmosz mélyéről érkezett, és átvette az irányítást az életünk felett. Az emberi lények az ő foglyaik. A ragadozó az istenünk és a mesterünk. Gyámoltalanná és szófogadóvá tett bennünket. Ha tiltakozni akarunk, elfolytja tiltakozásunkat. Ha önállóan akarunk cselekedni, előírja, hogy ne tegyük."
      "Szurokfeketeség van körülöttünk," mondta don Juan, "de ha a szemed sarkából nézel, még mindig látni fogsz elsuhanó árnyakat, mindenfelé ugrálni körülötted."
     "Miért vette át a ragadozó az irányítást, úgy ahogy leírtad, don Juan? Kérdeztem. "Kell, hogy legyen valami logikus magyarázata."
     "Van magyarázata," válaszolt don Juan, "méghozzá a legegyszerűbb magyarázat a világon. Átvették az irányításunkat, mert ételül szolgálunk a számukra, és kicsavarnak bennünket könyörtelenül, mert mi vagyunk a táplálékuk. Ahogy mi tenyésztjük a csirkéket csirkeketrecekben, gallineros, a ragadozó tenyészt minket emberketrecekben, humaneros. Így élelmük mindig elérhető a számukra." 

"Analitikus elmédhez akarok fordulni," mondta don Juan. "A varázslók úgy vélik, hogy a ragadozók adták hitrendszereinket, a jó és a rossz eszméjét, szociális erkölcseinket. Ők azok, akik felállították reményeinket és elvárásainkat, valamint álmainkat a sikerről és a bukásról. Ők azok, akik kapzsiságot, mohóságot, és gyávaságot adtak nekünk. A ragadozók azok, akik önelégültté, szokások rabjaivá, és önimádókká tesznek bennünket." 

     "Az univerzum alkotta, energetikai érzékszondák vagyunk, és mivel birtokában vagyunk olyan energiának, aminek tudomása van, olyan eszközök vagyunk melynek segítségével az univerzum önmaga tudatára ébred. A flyerek a kérlelhetetlen kihívók. Nem lehet őket másnak venni. Ha ezt sikerül megoldanunk, az univerzum engedélyezi a folytatást."

     (...) Don Juan úgy magyarázta, hogy a ragadozó nem valami jóságos. Borzasztóan súlyos, erőteljes, és közömbös. Éreztem, hogy semmibe vesz bennünket. Kétségkívül nagyon régen eltiport, és ahogy don Juan mondta, gyengévé, sebezhetővé, és szófogadóvá tett bennünket.

Titkos interjú a roswelli ufó túlélő pilótájával

Terjed mostanában magyar nyelven is egy szöveg, ami szerint Roswellben lezuhant csészealjnak volt egy túlélője. A földönkívüli pilótát "természetesen" az amerikai hadsereg elfogta és elkezdte kihallgatni. Az úgynevezett kihallgatási jegyzőkönyv ugyan 20. századi, újkori-látogató történet, azonban az interjúk során ez a lény, aki Airl-nak nevezte magát sok az emberiség ősi múltjára vonatkozó, a paleoasztronautikához kapcsolódó információt közöl.

S ugyan az anyag meglehetősen scifi szagú, azonban gondolatiságában rendkívül kapcsolódik a mimikrielmélethez és természetesen a háttérhatalom legtöbb összeesküvéséhez. Tehát, még ha csak fantáziadús, hoaxról is volna szó, akkor is jó játék elmerengeni az üzenetén.

A legkomolyabb dolgok dióhéjban, amiket az űrlény kijelent: - Az Föld valójában egy "börtön bolygóként" funkcionál és azért sem alakult ki hamarabb nagy technikai és szellemi fejlettség a Földön, mert mindig voltak lehúzó erők.

     - "Elmondta, hogy az embereket is-be-nek fogja nevezni: az ,,is", azaz ,,van" rész az örök szellemi létezést jelenti az emberi lényben, a ,,be", azaz a lenni szó pedig azt a kívánságát, hogy konkrétan ,,legyen."

     - Két ellentétes érdekű, háborúzó földönkívüli oldalt ír le, amelyeket Domain és Régi Birodalom nevekkel illet. Megtudjuk továbbá, hogy: "A Domain nem olyan régóta, mindössze 10ezer éve hatolt be a Tejút galaxisba Azt tapasztalták, hogy a Régi Birodalom már évmilliók óta terjeszkedik a galaxisban és mindenfelé erős és rejtett állásokat épített ki. Nagy csaták voltak a naprendszerben a Domain és a Régi Birodalom erői között, ami kr.u.1235-ben ért véget, amikor is a Domain megsemmisítette a Régi Birodalom utolsó űrhajóját is és akkor foglalták el a Régi Birodalomnak nevezett ,,társaság" által birtokolt bázisokat." .

     - "Az Is-Be spirituális lény nem térben és időben helyezkedik el, hanem ő teremti a teret és időt és a formákat, a formák változásait. Minden Is-Be által teremtett forma életnek nevezhető. Az Is-Be úgy határozhat, hogy időben és térben helyezi el magát. Idő, energia, objektumok és a tér, ahogyan azt a fizikai univerzumokban értik, létezhet vagy nem. A Domain olyan galaxisban is jelen van, ahol ezek nem léteznek. Energia azonban mindig teremthető, de nem pusztítható el. Az Is-Be-k számára mindig rendelkezésre áll a teremtéshez szükséges energia."

     - "Mivel energia korlátlan mennyiségben teremthető , de nem pusztítható el, így az Is-be-k vagy egy-egy csoportjuk annyi univerzumot teremthet, amennyit csak akar, az egész folytonosan tágul, de sohasem pusztulhat el, a részek csak összeolvadnak, szétválnak. Fizikai méreteik a végtelenségig növekedhetnek. Az örök életű Is-be-k, azaz teremtő spirituális lények különféle okokból kerülhetnek fizikai testbe. Az, hogy a Földön élő Is-Be-k hogyan kerültek a Földre, nehéz lenne megmondani, mert a Földön élő Is-Be-k memóriáját kitörölték. Van, hogy azért öltenek fizikai testek, mert más Is-be-k fogságába kerülnek és azok saját szükségleteiknek megfelelően rabszolgákat csinálnak belőlük, akik helyettük végeznek fizikai munkát fizikai bolygókon. Ő maga 625 millió év óta szolgál a domain expedíciós hadtestében, és a Földön is sokszor megfordult."

     - És itt kezd az egész még érdekessebbé válni számunkra. Mivel Airl mai divatos szóval magát "fénylényként" írja le, olyan teremtő entitásnak aki emberi ésszel felfoghatatlan erővel, szabadsággal és tudatossággal rendelkezik. Ami, pedig meghökkentő hogy számára is vannak titkok és kerek perec leírja, hogy az emberi lelkektől elvették önnön mélyebb múltjukra való emlékezésük képességét.

Ami tudjuk, hogy valóbban egy alapvető spirituális igazság: nem emlékszünk előző életeinkre, sőt rendkívül torz a képünk a reinkarnációról (tisztelet a kivételeknek).

A kérdés adja magát: mi van ha az embereknek eredendően rengeteg mágikus képessége (levitáció, aura/csakra látás és működtetés, telepatikus kommunikáció stb...) volt és van - de bizonyos felsőbb erők akarattal lecsapolják és irtják ezt. Airl említést tesz ilyen kőkemény módszerekről is.

Én személy szerint ugyan tényekkel alátámasztottnak tekintem az interjút, de nem kifejezetten vélem  hitelesnek. Mint ahogy említettem nem a cáfolatát, vagy bizonyítását tűztem ki itt célul; hanem pusztán a megszólaló lény idearendszerének megismerését - ami ha az elme szüleménye, akkor is rendkívül kreatív  és talán épp ilyen szárnyaló gondolatokra van szükségünk, ha utána akarunk járni, hogy a "civilizált ember" miért ragad bele mindjobban a globális önpusztításba.

"Az archeo-SETI-kutatás elmélet képviselői, azaz az egykori Ancient Astronaut Society tagjai véleményem szerint végre -valahára meg kell hogy töltsék az eddigi szürke elméleteket gyakorlati elemekkel. Az igazi lehetőségek tárháza akkor nyílik majd meg, ha az eddigi célkitűzéseket gyakorlati kutatásokba viszik át!" /Rudolf Eckhardt

Amint Däniken és a hozzá hasonlók munkájába belelapozunk láthatjuk, hogy az idegenek témája rendkívül összetett. Sok forrást van lehetőségünk átolvasni és összeegyeztetni. Reméljük, hogy ezen kutatók munkája mihamarabb, a tudományos világ irányítóit arra készteti, hogy néhány kritikus ponton újra fogalmazzák a történelemkönyveket. 

     Mi lelkes olvasók addig is gyönyörködjünk tovább a múlt megmaradt csodás ereklyéiben, s ne felejtsünk el kérlelhetetlenül kérdezni és több nézőpontból megtekinteni a dolgokat.

Däniken online olvasható könyvei:

- A múlt a jövőről mesél

- Az Istenek Űrhajósok Voltak