Szómagyarázat

Szamszára
"A szó (saṃsāra, szanszkritul: संसार) jelentése 'létforgatag'. A motívum nem egyetlen valláshoz kapcsolódik ... "A szamszára az ismétlődő születés és halál körforgását jelenti, amely során az élőlények lelke a haláluk után egyik testből a másikba vándorol (lélekvándorlás). Az ember karmája eredményeképpen újra és újra megszületik."


Mester:
Egy olyan ember, akinek azaz egyetlen vágya, hogy te megszabadulj.


Karma:
 Az ok és okozat törvénye. Egy ember cselekedeteinek, gondolatainak és érzéseinek végösszege, amely további létformáját meghatározza. Az ember teljes mértékben felelős karmája, sorsa megalkotásáért.


Csakra: 
Az ember testén lévő pszichonoetikus központok. Az emberi személyiség a csakrákon keresztül veszi magához a fenntartásához szükséges éterikus vitalitást. A pszichonoetikus erők megszerzése érdekében a misztikus megfelelő fígyelem és koncentrációs gyakorlatokkal megpróbálja kinyitni csakráit. A tisztánlátó a csakrákat mint forgó korongokat észleli.


Állandó személyiség: 
Az az én-részünk, amelyre felíródnak az inkarnációs tapasztalatok, és átvivődnek egyik életből a másikba.
Durva anyagi test:
A jelen éntudatos személyiséget alkotó három test egyike. Az ember anyagi teste. Az én legalacsonyabb szintű kifejeződése. A durva anyagi test középpontja a Napfonat-csakra.


Elementálok
Gondolat-alakzatok. Minden, az egyén által kivetített gondolat vagy érzés: elementál. Az elementáloknak az őket kivetítő egyéntől független saját életük van.


Elme
A meg nem nyilvánult Abszolútum kifejezőeszköze. Az a szuperszubsztancia, amelyen keresztül a létezés minden dimenziója létrejön. Minden az elme.


Asztrális világ
A negyedik dimenzió, ahol megszűnik a tér, minek következtében az ott élő emberi lény egy szempillantás alatt óriási távolságokat képes bejárni.
Asztráltest: A jelenvaló öntudatos személyiséget alkotó három test egyike, érzéseink és érzelmeink teste. Központja a szívcsakra. Az asztráltest az asztrális világban, azaz a negyedik dimenzióban található, képe megegyezik a másik két test képével.


Exomatózis
A testelhagyás képessége. Az ember akaratlagosan kilép testéből, átteszi tudatát a pszichonoetikus dimenziókba, majd újból visszatér testébe. A testen kívüli állapot élményeire utólag visszaemlékezik.


Jelen személyiség
Amit úgy ismerünk általában, mint a illetőt magát. Noetikus, pszichikus és durva anyagi testből áll. A jelen személyiség, énünk legalacsonyabb szintű kifejeződése, folyamatos fejlődésben van, és fejlődése az állandó személyiség irányába tart.


Láthatatlan Segítők
A pszichikus és noetikus világokban élő, az anyagi szem számára láthatatlan mesterek. Ide tartoznak a testelhagyást végrehajtó, a durva anyagi világban élő mesterek is, akik segítenek az emberek életében az összes létsíkon.


Lélek
Földi élmények által nem színezett tiszta részünk. A lélek túl van az Ember Ősképén, túl van minden megnyilvánuláson. Sohasem születik és sohasem hal meg. Az a részünk, amely minőségében egy az Abszolútummal.
Szentlélek: Az Abszolútum hatalmát kifejező személytelen szupertudat, ami lehetővé teszi a világegyetem teremtését. Az Abszolútum dinamikus része.
Szentlélek által: „Szentlelkesített”: Ami felett csak a Szentlélek uralkodik. Az állatok a Szentlélek által áthatott állapotban élnek. Hiányzik belőlük az Abszolútum logoszi kifejeződése, hiányzik belőlük az éntudat. Az emberben a Szentlélek és a Logosz egyaránt uralkodik.
/Részletek Daskalostól


Szvadharma
A tökéletesség végtelenül hosszú folyamat eredménye, melyben minden egyes életkörnek megvan a maga sajátos részfeladata. Ezt nevezik a hinduk szvadharmának. Dharma azt jelenti: Egyetemes Törvény. A szvadharma ennek a Törvénynek az a parányi része, amely csakis rám vonatkozik, az enyém, és erre az életemre szól. Öntörvénynek fordíthatnám, mely bele van írva a lényembe, a jellemembe s lelkem tudat alatti szférájába. Ez irányítja a sorsomat. A szvadharma nem egyéb, mint az az életterv, amelyet a lélek magával hoz. Az életfeladat, amelyet vállalni és teljesíteni kell. A kereszténység úgy hívja: Isten akarata. Jézus nem azt kérte, hogy vegyük fel a keresztjét, mert az az ő keresztje volt. Hanem azt, hogy mindenki hordozza a sajátját.
/Részletek: M. P. Kígyó és keresztjéből

Nincsenek megjegyzések: