2016. március 22., kedd

A vitalitás tápláló ereje életünkben

Scherbach Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus, zenész, asztrológus volt. Filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt, írói neve Wictor Charon volt. A huszadik század egyik legnagyobb misztikus zsenije volt. Neve a blogon elkerülhetetlenül említésre került már a Szepes Máriáról szóló bejegyzésben, ezúttal Charon Az új eón tudománya című művéből sallangmentesen két részletet ragadnánk ki.

 
BIOTÓNIA

"Mindenki látott már az erkély korlátjára szálló verébre leső macskát, amint a lehetséges zsákmány reményében feszült figyelemmel ugrásra készen lapul a földre. Vagy apportra kész farkaskutyát, gazdája kezében az eldobásra szánt követ fixírozva. A két háziállat tekintetében ugyanaz az érdeklődés van, pattanásig feszített akcióképességgel párosítva.
    Gyermekekben és életük hajnalát élő fiatalemberekben sok van ebből a tettrekész érdeklődésből, ha olyan témáról kerül szó, amely vonzza, foglalkoztatja őket. A fiatalkori feszült érdeklődés, akciókészültség és rugalmas fáradhatatlanság olyan életjelenség, amelyet biotóniának neveztünk el. Ebből indul ki az egyéni életet tartalmassá tevő intenzivált vitális funkció."





Photo: zastavki.com
"A szervezet öregedésével ez a jelenség leszűkül, eltávolodik, és normális körülmények között néhány területre korlátozódik. Mindazonáltal, ameddig csak egyetlen téma is marad, amely fáradhatatlan érdeklődésünket és egész maradék tetterőnket sorompóba képes állítani, nem vagyunk valójában öregek, és életünk intenzívnek mondható. Az egyes égi jelek alatt született individuumoknak sokféle életcélja lehet, de betöltött misszió, életöröm vagy elégedettség csak ott lesz, ahol a lényeges életfunkciók intenzitása eléri a biotóniás feszültség fiatalkori nívóját. Egyes esetekben ez még fokozódhat is, és néha az érett kor nagyobb
polimorf intenzitás kezdetét hozza, mint a gyermekkor.
    Az emberi állapotok általában egészségtelenek. A munkakörülmények, a környezet, majdnem mindig rosszak. A városi élet taposómalma lefokozza, elsorvasztja, s végül megöli a biotóniát. Munkahelyünk, foglalkozásunk, környezetünk beteggé tehet bennünket. Az élet céltalanságának és ürességének gondolatától csak akkor menekülhetünk meg, ha van elég testi és lelki erőnk, hogy a nekünk nem szimpatikus környezettől elszakadjunk. Ám ez csak erőszak útján sikerülhet. Olyan munkától pedig, amely nem érdekel, szellemileg nem köt le bennünket, bármi áron is szabadulnunk kell, hogy újra kezdhessük életünk berendezését, ameddig még nem késő.
    Lélekölő robotba beletörődni hiábavaló dolog. Utált, számunkra érdektelen beosztásban kiemelkedő eredményt, sorsjavulást soha nem fogunk elérni. Ha azonban gyökeres reform egyelőre nem lehetséges munkahelyünket illetőleg, legalább arról gondoskodjunk, hogy legyen valami privát passziónk, ami szabad időnkben teljesen betölti, illetve felerősítheti érdeklődésünket. Ilyesmiért, ebben a helyzetben, akármi legyen is az, áldozatot hozni ne sajnáljunk, mert az életben csak addig van számunkra remény, ameddig ki nem apad a biotónia forrása."

IZOMFESZÜLTSÉG, IDEGFESZÜLTSÉG

"Említettük már, hogy az életenergiák lokális koncentrációja hiperfunkciót hoz létre. A hiperfunkció lehet idegéleti vagy muszkuláris karakterű. A koncentráció minden esetben izomfeszültséget vagy idegfeszültséget okoz, még öntudatlanul is, mivel az érintett terület vitális apparátusa fokozottabb mértékben veti be tartalékait a bekapcsolt működésbe.
    Nagy célok elérése, de a normalitástól legkisebb mértékben is eltérő eredmények létrejötte elválaszthatatlan az ezeknek megfelelő tenzióktól. Az ember életútja és vitális tevékenysége folytonospolidimenzionális munka. Abszolút pihenés számunkra nem lehetséges. A relatív nyugalom csak
bizonyos izom és idegcsoportok csökkentett működése, ami alatt más orgánumok fokozottabban tevékenyek. Soha nem pihen a szív és a központi idegrendszer, nem állhatnak meg a csakrák és a szefirot korongok sem. Az ember fizikai síkon való jelenléte periodikus ingamozgás három sík között.
    A fizikai sík egyes orgánumait kisebb intenzitásra lehet állítani, hogy a szervezet akkumulátorai ezalatt feltöltődjenek. De a szerveket használatból kivonni, „nyugalomba küldeni” egyenlő a fokozatos elhalással és progresszív sorvadással. A Bioszban való létezés annyi, mint állandó tevékenység. A mi világunkban csak az állhat fenn, ami hat. Mégpedig szünet nélkül.
    A hatásfok gyengülése vagy a szervezetből kiáramló energia elapadása a meghalás kezdete. Ezen a ponton még egy kevéssé ismert tényre hívjuk fel a figyelmet. Általában azt hiszik, hogy az organizmus a fizikai sík szerves vagy szervetlen sóit, kemikáliáit, élő vagy redukált terményeit használja fel biológiai apparátusának felépítéséhez. vagyis, hogy az életerő és a vitális intenzitás egyedüli forrása a táplálkozás. Ez nagy tévedés.
    Az ember háromsíkú transzformátorállomás, amely három világ részese, és több koordinátából
származó energiafajtákat szűr át biológiai gépezetén keresztül. Más szóval nem egy, hanem három
Univerzum erői áramlanak belé, s futnak vezetékein vissza."

"Az erők körfutása nem is a fizikai síkon kezdődik, hanem szellemi irányítás mellett a mentál síkról indul minden, és az asztrális közvetítő közegen áthaladva fizikai esszenciává sűrűsödik. A piknotikus processzusokat azután az ember magasabb vehikuluma megfordítja, és újra módosított pszichikai energiává szűri. Magasabb emberfajtánál a szűrés egészen a szattwikus fényig tisztul. Mindebből az következik, hogy az intenzív szellemi munkát végző ember, a fizikai sík bázikus elemei mellett más világok energiáit is felhasználja. A szuperior koordinátákból beáramló erők annál nagyobbak, minél magasabb frekvenciájú az egyén intellektuális kapacitása.
    A fizikai erőkvantumokhoz arányítva, az okkult forrásokból abszorbeált áramok százszorosak,
ezerszeresek lehetnek! Miután pedig az egész folyamat regulátora az inkarnált szellem, mindaddig számíthatunk a felsőbb világok erőtömegeire, amíg intenzív érdeklődéssel együtt járó munkát végzünk.
    Ez az oka, hogy az ötven éven át dolgozó munkás nehéz körülmények között is egészségesen dolgozhat, míg nyugdíjba helyezése után hirtelen betegeskedni kezd, majd ha nem sikerül megfelelő elfoglaltságot találnia, halálos bajba süllyed. Nem működtetett izmok és idegpályarészek sorvadásnak indulnak. De nemcsak azért, mert a gyakorlás hiányzik, hanem mivel az életerő mindig rejtve maradó transzcendentális reservoárja a szellem kapcsolótábláját az egyéni impulzuskimaradás után többé nem éri el. Az erőfeszítésről való lemondás, az érdeklődés megszűnése elzárja a magasabb világkoordinátát, törést szenved az energia vezetéke. Ezzel szemben igaz az is, hogy bizonyos okkult (ma még rejtett) módszerek ismerete nélkül nem
igen lehetséges a szuprakozmikus áramok teljes kihasználása.
    Az ezoterikus pszichológia, a keleti jóga és a hermetikus praxisfajták sokféle eljárást ismernek, amelyekkel magasabb világok energiakvantumait széles sugárban a földi felvevő állomás felé irányíthatjuk.
Az individuum okkult iskoláztatása képessé teheti az egyént a szabadon áramló erők felhasználására."

Végezetül

A könyvesboltokban és antikváriumokban, sőt az online áruházakban is hozzá lehet férni könnyedén Wictor több könyvéhez, az Eón tudományából például két antik példány is elérhető az alábbi oldalról a bejegyzés írásakor: http://bookline.hu/Az_uj_eon_tudomanya
Az író nyelvezete észrevehetően szakszavakkal tűzdelt, szinte mindenhol magától értetődő titkosítással él, ugyanakkor rendkívül érthető és lényegre törő. 
    Most csak ez a műve került nagyító alá, de tervezem egy nagyobb lélegzetvételű, teljes életművel való foglalkozó bejegyzés megírását, ahogy a biotóniám engedi.

Nincsenek megjegyzések: