"Mooji egyenes ágú tanítványa Papaji advaita mesternek. Életében 1987-ben állt be nagy változás, amikor találkozott a keresztény misztikummal. Ekkor élte meg az Isteni belső állapotot, imán keresztül. Rövid időn belül radikálisan megváltozott a tudatosság szintje, olyannyira, hogy ismerősei szerint teljesen más személyiség lett. Ahogy ébredezett a spirituális tudatossága, mély belső átalakuláson ment keresztül. Úgy érezte egy fergeteges szél fúj keresztül az életén, mely arra ösztönzi, hogy adja meg magát teljes mértékben az Isteni Akaratnak. Nem sokkal később abbahagyta az oktatást és egészen egyszerű életet kezdett el élni, és megadta magát az Isteni Akaratnak, hadd nyilvánuljon meg spontán rajta keresztül. Végtelen béke lépett be lényébe, ami azóta is jelen van."
Örvendetes, hogy a Youtube csatornájukramind több és több anyagot raknak fel. Komplett, vágatlan előadásokat. Személy szerint néhány szereplőjük, előadójuk kamera előtti jogosultságát megkérdőjelezem, másokkal egész egyszerűen nem foglalkozok, megint másokra nincs időm nekem sem.
Azonban ezen pár sor erejéig kitérek rájuk mégis.: pl. a minap
nyilatkozott előadásán Matek Kamill, miszerint örül annak, hogy a lélek tv
bemutatta valamelyik prezentációját, azonban a felvételt a kulcspontokon cenzúrázták. Értsd: a szerkesztőségek a nekik nem tetsző dolgot kiszabhatják, amely így nem teljességében kerül nagyközönség elé. Ez természetesen nem csak a Lélek tvre vonatkozik, legalább minimálisan tudatában kell lennünk, hogy ez a legtöbb helyen, még ahol profit sincs ott is: bevett gyakorlat. Tehát ennyit a videó közlés szentségéről, aki
részletesebben akar hallani valamiről, annak tényleg ajánlott a mai
korban is felkeresni a forrást. Ugyanis pusztán egy szép gémeskútról készült fotótól még nem
telik meg a korsónk. És természetesen kérdezzünk, kérdezzünk, ne
fogadjunk el semmit aminek az igazságát mi magunk nem teszteltük le! Mindig vizsgáljuk meg rendesen, hogy ki a médium, milyen közlést ad és kezdjünk e egyáltalán valamit a kapott információval? szerk (2018 05. 06..: az oldal jelenelg a Lélek Magazin nevet használja és a következő URL-n elérhető: https://www.youtube.com/channel/UCbni4sloWYgQdQKBZKB_ibg/featured
"1945–1953 között általános iskolai tanulmányait összesen kilenc különféle iskolában folytatja. Ezek helyszínei: Tahi-Tótfalu, Budapest, Nagykőrös, Rhein-Rüfenach (Svájc), Sárospatak. 1953-1957 között végzi tanulmányait a budapesti I. István Gimnáziumban.
1957–1962 között az ELTE magyar-művészettörténet szakos hallgatója.
1962–63 a Képzőművészeti Alapnál lebonyolítási előadó.
1963. február 1-jétől a Magyar Televízió irodalmi főosztályán képzőművészeti műsorokat szerkeszt. 1964-ben a Művészeti és Filmfőosztály újonnan alakult képzőművészeti rovatának vezetője lesz, majd ugyanazon a főosztályon belül különböző műsorok szerkesztője, forgatókönyvírója, műsorvezetője, riportere, dramaturgja, rendezője, illetve zsűritagja 1973. január végéig.
1973. február 1-jétől a Művészet című folyóirat szerkesztője.
1974-től 1979. május 31-éig a Művészet főszerkesztő-helyettese.
1982. január 1-jétől 1984-ig a kiskunhalasi Járási-Városi Könyvtár igazgatója.
1983. január 1-jétől Kiskunhalas Város Tanácsa művelődési osztályának munkatársa (1984-1987-ig külső munkatársa); ekkor alapítja meg a 4 éven keresztül működő Csontváry Stúdiót a Gózon István Művelődési Központban, s folytatja a halasi ÁMK-ban Falvay Károllyal együtt a „halasi kísérlet"-nek nevezett pedagógiai programot.
1984 nyarától 1985 márciusáig a Magyar Nemzeti Galéria leányvállalataként létrehívott Széchenyi
Művészeti Központ könyvkiadói részlegének vezetője.
1987–88: a Gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgatóhelyettese.
1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zomácművészeti Alkotóműhely művészettörténész főmunkatársa.
1973–77 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára.
1974-től a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Debreceni Tanítóképzőben, Pécsett, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposvárott, Győrött,
1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumának Bercsényi Klubjában,
1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen,
1994–95 között a Képzőművészeti Főiskolán,
1995-től a Miskolci Bölcsész Egyesületnél meghívott előadó,
1996-tól az egyetem díszdoktora.
1997-től a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskolában tanít.
Számos rendkívüli jelentőségű kiállítás rendezője.
1985-től bábjátékait a debreceni Vojtina és a keszthelyi Kalamona bábegyüttesek, misztériumjátékát 1998-ban a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákszínjátszói mutatták be.
1990-től, alapításától az Örökség Alapítvány kuratóriumi tagja.
Az 1990-es években az Országépítő és az Őshagyomány című folyóiratok munkatársa.
1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.
1993-ban a könyvtárosok által legjobbnak ítélt könyvért (A Napút festője) Fitz József-díjat kap.
1996-ban a Kassai Lajos által alapított lovasíjász-öv bronzfokozatával díjazott.
1997-ben Magyar Örökség Díjat kap."
Mint
ismeretes eredendő szellemiségünkből, lelkiségünkből adódóan világ és
létszemléletünk a legtöbb népétől eltérő. Egyre sürgetőbb, hogy ego és
sötét hangulatkeltés nélkül tisztuljon az önmagunkról alkotott képünk.
Az évszázadok alatt testünkbe vert szögeket ideje, hogy kihúzzuk. Ezzel
párhuzamosan, pedig szükséges ráébrednünk arra a mérhetetlen tiszta
spirituális potenciálra, amelynek elsorvadását az utóbbi évszázadokban a
felénk irányzott negatív erők lelkesen támogatták. Merthogy akinek nincs műveltsége, vagy elherdálta az gyakorta nem szeretné, hogy felismerjük s foglalkozzunk a sajátunkkal. A "lakossággá züllesztett nemzet" valóbban kidobta táltos lovát a szemétdombra. Pap
Gábor, ahogy Molnár V. és Szántai József is már régóta fáradozik azon,
hogy mindnél több ember foglalkozzon parlagon heverő szellemi kincseinkkel.
Pap Gábort hallgatva, olvasva belekóstolhatunk a szakrális-népművészeti
hagyományokba, őstörténetünkbe, radiesztéziába, irodalomba, ötvös
művészetbe, végtelen sok nekünk címzett, nem ritkán millió éves üzenetekbe. A tanulni és megélni való tehát bőséges, lentebb valóbban csak a jéghegy csúcsa lett idézve:
Magyar Szent Korona
"A Magyar Szent Koronában rejlő jogoknak a foganatosítója egyenlő eséllyel, vagy egyenlő feladatkörrel a nemzet és a király. És ebben a sorrendben. (...) Ez azt jelent, hogy nemzet választ királyt és nem király hódít magának nemzetet. (...) A magyar királyság eleve úgy van felépítve, hogy amíg rendeltetése szerint működik, addig nem tud zsarnokságba torkollani."
"A Magyar Szent Koronának a szent jelzője az nem csak szakrális témakörben volt fontos, ha nem politikai értelemben is. Tehát egy rendkívüli védettséget jelentett"
"Kitalált" középkor
A Heribert Illig nevéhez fűződő "Kitalált középkor" elmélet az utóbbi években jelentős fejlődéseken és magyar részről bővítésen esett át. Az elmélet tárgya egészen pontosan a kora középkor időszaka, amelyre a legújabb vizsgálódások, kutatások eredményei szerint teljesen máshogy kell tekintenünk, mint eddig. A hivatalos és kizárólagossá tett tarthatatlan eredetelmélet ugyanis számos sebből vérzik.
Itthon Pap Gábor előadása járult hozzá a téma széles körű ismertségéhez és számos hazai kutatót, igazságot kereső embert inspirált, mint például Tóth Gyulát is. Amennyiben ez egy páratlan történelmi lehetőség, hogy rendbe rakjuk saját történelmünket, akkor érdemes rá szentelni időt és figyelmet.
"Nekik fontos, hogy ne álljon bennünk össze egy kép a Szkíta-Műveltségről, s ne találjunk magunkra. Abban a pillanatban, hogy a Magyar magára talál szedhetik a sátorfájukat."
A magyar nemzet vállalása
"...A magyar mindig a nyilas tulajdonságok képviselője volt. Soha más
nem volt. Tehát tizenkettesből csakis ezt az egy tulajdonságot
társították velünk. Nem egyedül a magyarokkal, tehát van más képviselője
ennek a tulajdonságnak, de jelenleg a világban egyedül mi vagyunk azok,
akik még legalább viszonylag önálló államisággal rendelkezünk. Tehát az
összes többi nyilas tulajdonságú nép bekebeleződött, már nincs önálló
léte. Ez elképesztő felelősséget ró ránk, mert bizonyos tulajdonságokat
csak mi tudunk a világnak közvetíteni, ezek a tulajdonságok pedig
nélkülözhetetlennek az emberlét számára. Tehát ez nem számunka fontos,
hogy képviseljük ezt a tulajdonságrendszert vagy nem; hanem az Emberiség
számára. (...) Amik nélkül az ember nem lehet ember. Most erre nyilván
fel lehet kapni a fejünket, hogy miért:
- Hát az ember nem attól ember,
hogy embernek születik?
- Hát nem. Bármilyen furcsa le lehet épülni
egészen a rovar szintjéig.
Azt tudjuk nagyon jól, hogy (...) földi körülmények között nem a
legsikeresebb képviselője ennek az élővilágnak az ember. Ha nem, ha csak
a sikeres életvitelt tekintem, semmiféle erkölcsiséget nem rendelek
hozzá akkor bizony a rovar a legsikeresebb élő minőség. Ha én
kikapcsolom az erkölcsöt az emberiség viselkedéstrendjéből, akkor - ma
pedig ki van kapcsolva, nem tudom észrevettük -e? - azt jelenti, hogy
óhatatlanul rovarosodik az emberiség és egész országok eltudnak
rovarosodni. Tehát ma legalább már egy országot ismerünk, amely
elrovarosodott, teljesen hangyamódra viselkedik. Tehát egyszerűen
nincsen személyiség, nincs ebből fakadóan személyi felelősség és viszont
iszonyú kirajzási igénye van. (...) Ez viszont hatalmas veszélyt
jelent. Itt az emberi minőség most igazán ki van téve annak, hogy el fog
rovarosodni. Mindenesetre jelenleg már Magyarországon nincs olyan kis
település, ahol legalább egy boltjuk ne lenne ezeknek a hangyáknak.
(...)
Itt nagyon vigyázni kell, mert amiről a továbbiakban beszélünk az
tényleg vállalás, de ennek a vállalásnak iszonyú nagy a tétje. Lehet
humorizálni rajta, meg lehet mulatságosnak tekinteni egy-két ilyen
kifejezést, de itt végülis abszolúte nem mulatságos a helyzet.
(...) A nyilas tulajdonság nem ezen a világon belül keresi a célpontját.
/Előadás hanganyag részlet: (Tata 2008)
Főbb művei:
Nagy István, 1965
Nagy István–Nagy Balogh–Tornyai, 1965
Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez, 1990
A Napút festője, Csontváry Kosztka Tivadar, 1992
Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet, 1993
Jött éve csodáknak. A magyar csillagmítoszi hagyomány élő Atillája, 1993
Csodakút (szerkesztő), 1994
A képíró bölcs, Tóth Menyhért [Turai G. Kamillal], 1995
Hazatalálás, 1996
Angyali korona, szent csillag, 1996
János vitéz és a Tarot (Lőrincz Ibolyával), 1998
Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben (Szabó Gyulával), 1999
Asztrálmítoszi keretek - mai sorsok, 1999
Nefelejts, 2000
Dunaisten keresztfia (Makoldi Sándorral), 2002
Csillag esik, föld reng... Atilla-színművek, 2002
A Táltos és a Szűz-Bobály Attila szobrászművészről, 2003
Mag hó alatt-Télúton, 2003
"Nézz egy kicsit a fejembe" A hagyományörökítés útjai a szkítautód népeknél, 2003
Fejezetek a Szent Korona és a koronakutatás történetéből, 2004
"Sors, nyiss nekem tért..." Misztériumdráma 1848-49 emlékére, 2004
"A fénytől élünk s a fény vagyunk..." Turi Endre, 2006
Száll az Isten házadra, 2007
"A bölcsesség házat épít magának" (Kovács Józseffel), 2008
Fényre éledő üdvtörténet. Ünnepváró elmélkedés középkori finnországi templomokban, 2009
Emberséget járunk tanulni. Mesék tanulságokkal, 2009
Az Atilla-kincs vallomása. Szemelvények a nagyszentmiklósi aranyedények képírásba foglalt üzeneteiből, 2010.
Nem múló szent összhang - Tóth Menyhértről magunk közt, 2010.
Atilla ébresztése, 2010.
Bánk Bán a világdráma színpadán, 2010.
Lúdas Matyi avagy a magyar nemes megigazulása
A fehér ló és a fekete bárány fiai. Kis és dekanátusi rend a magyar népmesék egy csoportjában