2013. január 18., péntek

Grace Cooke és a White Eagle

A White Eagle (magyarul Fehér Sas) páholyt Grace Cooke és Ivan Cooke alapította 1936-ban, Londonban. Grace Cooke (1892-1979 szeptember 5.) médium a 20-as 30-as évek alatt rendszeresen együtt dolgozott lelki vezetőjével, White Eagle-lel. 
      Grace Cooke képességei által Fehér Sas üzeneteinek közvetítőjévé vált. Végeredményben az ismert, amerikai Seth-Jane pároshoz hasonló médiumi munkáról, aktív spirituális utazásról beszélhetünk. 
     Hivatalos és részletes Grace Cooke biográfiát nehéz találni, azonban a rendelkezésre álló könyvekből róla és a páholy tagjainak munkájáról is sok minden megtudható.  A Megvilágosodottak című Cooke könyvben a szerző saját előző életeiről mesél, a könyv eredeti angol címe: The Illumined Ones, ezt legújabban - talán a félreértések elkerülése végett - "Memories of Reincarnation" címen lehet eredeti nyelven olvasni.
    Balogh Béla, a magyarországi Fehér Sas csoport vezetőjének előszava, melyet a Lelki fejlődés könyvhöz írt.: 
"Különös körülmények között kerültem kapcsolatba a svédországi Fehér Sas Páhollyal, és valahányszor eszembe jutnak a részletek, amelyek a kapcsolatfelvételhez vezettek, mindig elcsodálkozom az emberi ésszel felfoghatatlan „véletlenek" hosszú során, amelyek ezt a kapcsolatfelvételt megelőzték. (...) 
     Az alternatívát a spirituális fejlődésben láttam, vagy inkább csak sejtettem, hiszen akkor még nem sokat tudtam arról, hogy ez mit is jelent. Szerettem volna meditálni, aurát látni, esetleg múlt életekbe betekintést nyerni. Fogalmam sem volt arról, hogy ennek a belső késztetésnek mi az oka, és azt sem igazán tudtam, hogy kezdjek hozzá. Ebben az időszakban szereztem tudomást arról, hogy Borás városától mintegy huszonöt kilométerre, kint az erdőben, él egy „remete", aki esetleg tanácsot tudna adni. Meglepetésemet csak fokozta, amikor kiderült, hogy a remete egyáltalán nem remete, hanem egy angliai központú Páholy vezetője, és Huszár Sándornak hívják. 
     Már első alkalommal is feltűnt, mennyire nyugodt, kiegyensúlyozott és barátságos, de ettől még eléggé gyanakodva figyeltem. Beszélgetésünk is érdekesen alakult. Elmondta, hogy a Fehér Sas Páholy Rózsakeresztes alapokra épült, és spirituális gyógyítók képzésére valamint lelki gyógyításra specializálódott. Azután Jézusról, a Krisztusról beszélt, az Ő gyógyításairól és más csodatételeiről.
     Őszintén bevallom, ekkor megszólalt bennem valami vészcsengő féle, ami azt mondta: „Vigyázat! Szekta!" Mérnök lévén mindig igyekeztem a realitás talaján maradni, még akkor is, ha spiritualitásról volt szó. Sőt, talán akkor még sokkal inkább. Később Buddhára terelődött a szó és a reinkarnációra, mint olyan egyetemes érvényű jelenségre, melynek hátterében univerzális törvények állnak. Szóba került az is, hogy a White Eagle, azaz Fehér Sas néven jelentkező tanító valamikor indiánként élt, de jelenleg nem tartózkodik földi testben. Tanításait a Páholy médiumi kvalitással rendelkező mesterein keresztül juttatja
el az érdeklődőkhöz. Ekkor már jobban kezdett érdekelni a dolog. Úgy gondoltam, egy és ugyanazon szektán belül nehezen férne meg két világtanító és legalább három, egymástól teljesen különböző kultúra. Úgy éreztem, itt valami sokkal mélyebb dologról, a különböző vallások és hitek hátterében meghúzódó Tudás-ról lehet szó. Szerettem volna többet megtudni, Sándor azonban nem hívott, nem bíztatott és nem akart semmiről sem meggyőzni. Kérdéseimre válaszolva elmondta, hogy kéthetente tart irányított meditációt egy csoportnak, azon, ha akarok, részt vehetek.
   Kíváncsiságtól hajtva elkezdtem hát látogatni a meditációkat, de éber, kételkedő természetem nem hagyott nyugodni. Feszült figyelemmel kísértem minden White Eagle-től származó tanítást, keresve a kákán is a csomót. Ez persze megakadályozott a meditációban, amitől aztán hónapok teltek el úgy, hogy meditációs élményeim összege egyenlő volt a nullával. Azt is árgus szemekkel figyeltem, hogy mi zajlik a Páholyon belül és a tagok között. Kénytelen voltam belátni, hogy itt mindenki teljes szabad akarattal rendelkezik, a tagdíj szimbolikus, és senkit semmivel semmire nem kényszerítenek. Nem álltak az útjába annak, aki ki akart lépni, és más utat választani, és a képzett gyógyítók jó szívvel segítettek min-
den betegen, aki gyógyításért kereste fel a Páholyt. A betegek pedig gyógyultak.
     Gyanakvásom fokozatosan alábbhagyott, és ekkor csodálatos új világ tárult fel előttem. Úgy éreztem, ezt a módszert nekem is el kell sajátítanom. Akkor még nem sejtettem, hogy ebből lassan egy egészen más életforma lesz, ami azóta is áthatja a gondolataimat és cselekedeteimet. A titok kulcsa pedig az, hogy az ember nem a saját lelki fejlődésével van elfoglalva, hanem azzal, hogy - ha már saját magát rendbe hozta - erejéhez mérten másokon segítsen. Nem önzésből, feltűnési vágyból, kíváncsiságból követi az utat, hanem őszinte segítőkészség motiválja. Hogy ehhez a készséghez és szándékhoz a megfelelő kitartás esetén milyen erők társulnak, azt én is csak fokozatosan fedeztem fel.
     White Eagle tanításait évekkel ezelőtt kezdtem el fordítani angolból és svédből magyarra, és nagy öröm számomra, hogy ezek a tanítások végre a magyar olvasókhoz is eljutnak. Kérem, fogadják szeretettel."

White Eagle páholy

"A Fehér Sas (=Fehér Sas) Páholy nyitott ezoterikus Rend. A Rend tagjai azon férfiak és nők, akik megismerkedtek White Eagle tanításaival és el szeretnének indulni az általa mutatott úton. A Páholyon belüli munka elsősorban lelki gyógyításból, meditációból és a krisztusi Fény csendes kisugárzásából áll. White Eagle tanításai dogmamentesek.
     A Páholy alapjait Grace és Ivan Ccx)ke fektette le 1936-ban Londonban, White Eagle közvetlen irányítása alatt. Grace Cooke abban az időben gyakorló spiritualista médium volt, és a 20-as és 30-as évek alatt rendszeresen együtt dolgozott lelki vezetőjével, White Eagle-lel. White Eagle után talán a legnagyobb inspirációs és lelkesítő hatása Sir Arthur Connan Doyle üzeneteinek volt. Sir Arthur Connan Doyle halála után két évvel lépett kapcsolatba Grace Cooke-al és az ő közvetítésével részletekbe menő leírást közölt a fizikai léten túli létről, humorral és őszinteséggel állítva egymással szembe mindazt, amit ő a halálon túli világról hitt, azzal amit valójában ott talált. Grace Cooke-ot a apcsolatfelvételhez a Fraternité des Polaires néven ismert franciaországi csoport segítette hozzá.
     Grace Cooke így fogalmazott: „White Eagle" a neve annak a kiemelkedő személyiségnek, aki az én közvetítésemmel beszél, az én agyamat és hangszálaimat használja arra, hogy átadhassa üzeneteit. Ez nem az én hangom, mert én nem tudnék úgy beszélni, mint ő. White Eagle soha nem beszélt másként, mint szelíden és kedvesen. Soha nem ítélt el másokat, soha nem beszélt félelemmel vagy borúlátással. Minden üzenete reményteljes, gyöngéd és szeretetet sugárzó. Közölték velünk, hogy a White Eagle nevet azért választották, mert a Fehér Sas a spirituális vízióval rendelkező személy, a lelki tanító szimbóluma. White Eagle a korai amerikai indián törzseknél is gyakran előforduló név. Habár White Eagle leírást adott egyik életéről, amikor a hat irokéz törzs egyik nagyfőnöke volt, mégis tévedés volna személyiségét egyetlen inkarnációhoz kötni. Tudomásunk szerint inkarnálódott már mint maja indián főnök és később mint ókori egyiptomi főpap. Élt Görögországban, Franciaországban és Tibetben, és tudomásunk van egy inkarnációról, melyben egy egyszerű szerzetesrend köntösében, szerény testvérként élte életét."
"Eredetileg olyanok vagyunk, mint egy rendkívül értékes, de csiszolatlan gyémánt, aminek közepében ott világít lényünk lényege, az isteni szikra, a Fény. Ahhoz, hogy valódi, ragyogó drágakővé válhassunk, fényesre kell csiszolnunk a durva felületeket."
"White Eagle jelenleg nem fizikai testben él, a páholy beavatottai azonban rendszeres kapcsolatban állnak vele, és továbbra is tolmácsolják üzeneteit és szeretetteljes tanításait.
Annak ellenére, hogy White Eagle tanításainak van egy kis amerikai indián sajátossága, ami az egyszerű természetközeli életre és a természet ritmusának követésére ösztönöz, munkájának egyetlen része sem kívánja helyettesíteni a nagy világvallások mély filozófiáját. Úgy érezzük, tanításai kiegészítik azt az üzenetet, amit Jézus hozott, és valójában kiegészítik mind a keleti mind a nyugati filozófiai rendszereket.
White Eagle azt mondaná, hogy a leghatalmasabb tanító a minden ember szívében jelenlévő Fény, a Krisztus, a saját szívünkben lévő „Isten Fia". Azt is hozzátenné, hogy ő csupán üzenethozó. Emelkedett lelkek testvéri csoportjának üzenethozója ő, akik a Fény világában, a minden megnevezésen túli világban élnek, és az emberiségnek gondját viselik. A neve (White Eagle) egyben Szt. Jánosnak, az evangélistának a szimbóluma is.
     White Eagle tanításában a lelki gyógyítás központi helyen áll. Önmagunk lelki gyógyítása és a lelki fejlődés nem választható cl egymástól. A lelki fejlődés azonban egyúttal az egyén újbóli integrálása az Egységbe, és mint ilyen, nem történhet meg addig, amíg az egyén elzárkózik testvéreinek segítése elől. A tanítás meghatározó motívuma: szolgálat. A lelki gyógyítás a lehető legtágabb értelemben vehető, amennyiben valaki szeretetet és megértést sugároz minden emberi helyzettel szemben, akár az otthonhoz kötött életről és egészségről van szó, akár az egész bolygóról és az emberiség sorsáról. Azok, akik White Eagle tanításait követik, időben megtanulják hogyan kell „gyógyító sugarakat", „gyógyító Fényt" sugározni egyének, csoportok vagy országok felé. A gyógyításnak ez a formája csoportmunkát feltételez. Az egyén gyógyítására két mód nyílik. Távgyógyítás és kézrátétellel történő közvetlen gyógyítás. A gyógyító mindkét esetben a gondolat erejének segítségével színes fénysugarakat vezet a test energiaközpontjaiba (keleti néven:csakráiba)."

„A mindent tudó Én soha sem született és meghalni sem fog. 
Az Én - okon és okozaton túl - örök és időtlen. Amikor a test meghal, 
az Én nem hal meg. Ha a gyilkos azt hiszi, hogy ölhet, és az 
áldozat azt hiszi, hogy őt meg lehet ölni, egyikük sem ismeri az igazságot. 
Az örök Én nem öl és soha meg nem ölhető." Upanishadok, i.e.800
"White Eagle tanításainak eredményeként a Páholy úgy tekint Istenre, mint ,Atyára" és Anyára". A Páholy ugyanakkor nagy tisztelője minden angyali befolyásnak, valamint az állatvilágnak is. Tanításai segítenek abban, hogy véget vessünk az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódnak, és természetes környezetünkkel harmóniában élhessünk.
A Páholy működése kiterjedt. Központjai vannak többek között Európában, Amerikában és Ausztráliában. A Páholy központja Angliában van."
Az asztrális világ

"- Az emberek nagy többsége talán úgy gondolja, hogy a halál utáni életről semmi biztosat nem lehet tudni, pedig az emberiség nagy tanítómesterei minden korban megkísérelték átadni azt, amit a halál utáni életről tudtak. A magasabb szintű beavatottak számára egyáltalán nem kétséges, hogy ezek a magasabb szférák milyenek, és mi az, ami ezeket egymástól elválasztja. Az első dolog, amivel tisztában kell lennünk az, hogy több egymást átitató szféra létezik, és ezeket lényegében csak energiaszintjük választja el egymástól.

     Hermész Triszmagisztosz szerint, ami fent van, hasonló a lentihez, és ami lent van, hasonló a fentihez. Ez annyit jelent, hogy a magasabb szférák világa hasonló az anyagi világhoz, és a magasabb szférákban zajló élet ugyanúgy biztosítja számunkra az anyagérzetet, valamint a tér és az idő érzését, mint az általunk már jól ismert földi környezet. Az anyagi világhoz energiaszintben legközelebb álló szférákat általában asztrális szféráknak nevezik. Amikor az ember úgymond meghal, és fizikai testét elhagyja, rövid átmeneti idıszak után behangolódik az asztrális szférák valamelyikére.

És itt következik a dolog izgalmas és sok meglepetést ígérő része. Emberi szemszögből nézve ugyanis az asztrális szférák között lényeges különbség van. Létezik olyan asztrális szféra, ahol az életkörülmények borzalmasak, és olyan is, ami - jelképesen szólva - paradicsomi állapotokra emlékeztethet.
- Mi az tehát, ami meghatározza, hogy valaki melyik asztrális szférára hangolódik be?
- Nos, az asztrális szférák valamelyikére való behangolódás nem más, mint egy rezonanciajelenség. Ami meghatározó ebben az esetben, az az egyén gondolat- és érzésvilága, valamint tudatosságának szintje. Egyes ezoterikus iskolák az asztrális világot, mint egyetlen szférát említik, de még ebben az esetben is
különbséget tesznek alsó asztrális és felső asztrális világ között.
     A különböző asztrális szintek részletesebb leírása megtalálható Arthur Conan Doyle „Book of the Beyond" (A túlvilág könyve) c. mővében. Sir Arthur Conan Doyle neve a köztudatban Sherlock Holmes mesterdetektívről szóló regényeihez fűződik. Ez a könyv azonban több szempontból is más. Egyrészt a témája tér el a Doyle tollából kikerekedett regényektől, de ez még hagyján. A könyv szövegét maga Arthur Conan Doyle „mondta tollba" - két évvel a halála után. Doyle 1930. július 7.-én hagyta el a földi világot, de mintegy másfél év múlva ismét „jelentkezett". Egy médium közvetítésével híven beszámolt a túlvilági élet valóságáról - saját korábbi, túlvilágra vonatkozó elképzeléseit is cáfolva. Aki e számunkra rendkívül értékes információt lejegyezte - Grace Cooke -, korunk egyik legérzékenyebb tisztánlátó médiuma volt.
- Grace Cooke volt tehát a közvetítő a két világ között?
- Igen. Az ülések hét hónapon át folytak, és 1932. június elsejével értek véget. Az Arthur Conan Doylnak feltett kérdések néha megtévesztők voltak, de ez inkább annak tulajdonítható, hogy a Grace Cooke társaságában lévő emberek az asztrális síkokat saját elképzelésük szerint számozták. Arthur Conan Doyle mindazon által igyekezett a lehető legpontosabb módon válaszolni." 
(folytatás és a síkok részletezése a Végső valóság 192. oldalán)

további információ.: www.baloghbela.hu / www.whiteagle.org

- Utólagosan megjegyezném, hogy jelen bejegyzés írásakor, szerkesztésekor semmilyen kapcsolatban nem állok a W.E.el, vagy a tagjaival; pusztán tájékoztatásképp említem meg tevékenységük. /Blog író, B.T.

Balogh Béla

Balogh Béla író, előadó és civilben út- és hídépítő mérnök, 1955-ben született Kolozsváron.
"Kezdő mérnökként a határ melletti Nagykárolyba került, ahol olyan emberrel hozta össze a sors, aki képes volt a telekinézisre, azaz könnyebb tárgyakat meg tudott mozdítani csupán a gondolat erejével. Sőt, mi több, új barátja a hipnózis és a telepátia titkaiba is beavatta. Balogh Béla azonban nem adta fel anyagelvű, mérnöki gondolkodását akkor sem, amikor tapasztalati úton találkozott a materialista világszemléletet cáfoló jelenségekkel. 1987-ben Svédországba emigrált.
       Továbbra is mérnökként dolgozott, de foglalkozott műfordítással is. Korábbi tapasztalatai és kíváncsisága arra késztették, hogy módszeresen és körültekintően rendszerezni kezdje a rendelkezésre álló kísérleti eredményeket, tudományos elméleteket és bizonyos - halálközeli élményekből származó - beszámolókat.
    Több tudományág eredményeinek (fizika, matematika, orvostudomány, agykutatás, pszichológia, evolúciós elméletek) összevetésével olyan következtetésekre jutott, amelyek lehetővé teszik az anyagelvű világkép és a szellemi eredetű, Isten által teremtett világról alkotott kép közös nevezőre hozását, mégpedig olyan módon, hogy abban mindenki magára ismer, sőt, mindeddig szunnyadó lehetőségeit is felismeri.
Mindezt a szerző A Végső valóság című könyvében írta meg - először svéd nyelven.
Svédországban találkozott össze Huszár Sándorral, a svédországi Fehér Sas Páholy ezoterikus rend vezetőjével, aki nagyon nagy hatással volt spirituális fejlődésére, és több mint tíz éven át nagy türelemmel tanította, képezte a komolyabb lelki munkára. A Végső valóság című könyvben az első aurafotó Huszár Sándorról készült." A szerző 1999 nyarán Budapesten telepedett le.
    "(...) Ezt követte 2004-ben a Gyógyító meditáció című könyv CD melléklettel, amely minden komoly érdeklődő számára lehetővé teszi, hogy saját gyógyulásában aktívan részt vegyen, és belső energiatartalékait a megfelelő irányba mozgósítsa.
2005 - a szerző harmadik könyvének megjelenési éve. A Tudatalatti tízparancsolata című könyv CD melléklete több, mint tíz évi munka és tapasztalat alapján állt össze." forrás: NY.A.
    Legújabb könyvei a Többszintű gyógyulás (2008) és Az elkezdődött (2012). Ugyancsak ő fordította és helyezte sajtó alá Grace Cooke Megvilágosodottak könyvét és a White Eagle sorozatot is. A bejegyzésben a legtöbb idézet a A végső valóság és Gyógyító meditáció könyvekből származik.
"Amikor Kepler felismerte, hogy pontos megfigyeléseinek eredménye nem egyezik hitével, elfogadta a kényelmetlen tényt. Az igazságot választotta a dédelgetett illúziói helyett, és pontosan ez az, amit a tudomány szívének nevezhetünk." Carl Sagan

Tudomány találkozása a valósággal

"Valahányszor sikerült felismernünk egy közös illúziót, közelebb kerültünk a valósághoz. Paradox módon arról is mindig megvoltunk győződve, hogy az újabb világkép már végleges és megingathatatlan.
Nos, mint az hamarosan kiderül, létezik még néhány közös illúziónk, ami a mélyebb megértés útjában áll.
Minden jel arra mutat, hogy továbbra is félreértjük a teret és az időt, az evolúciót, a gravitációt, az agyműködést, sőt , magát az anyagot és saját lényünk lényegét is. (...)
          "Meglepő következtetés!: "Az anyag meghatározott helyen nem létezik, de tendenciát mutat a létezésre." Más szóval nem találhatók anyagi részecskék! Ha az anyagot megkíséreljük mind apróbb részecskékre bontani, ugyanúgy eltűnik, mint ahogyan az élet kifolyik a biológus ujjai között, ha boncolókéssel keresi. (...)
          Egy illúzió nem más, mint egy gondolati építmény. Próbáljuk meg tehát úgy szemlélni a világot, hogy a téridő valójában egy gondolat által teremtett valóság. (A számítógépek világából származó kifejezéssel talán „virtuális valóság"-nak is nevezhetnénk.) Ebben az esetben minden térben lévő anyag is gondolat által teremtett valóság. 
Továbbmenve, a bolygó, a csillagok, a növények, állatok és saját fizikai testünk is gondolat által teremtett létezők. Einstein felismerése sokkal könnyebben elfogadható azzal a premisszával, hogy a fizikai agy nem képes gondolatokat létrehozni, de a gondolat energiaszintje képes arra, hogy létrehozza az anyagként érzékelt hullámsávot.
          A fizika oldaláról megközelítve a kérdést úgy látom, hogy az általunk halálnak nevezett jelenség pusztán a fizikai test halála. Talán ahhoz hasonlítható, mint amikor szétverünk egy rádióvevő készüléket. Ma már kevesen vannak, akik úgy vélik: a rádiókészülék szétesése egyben az adás megszűnését is jelenti.
          - Az emberiség jelenlegi fejlődési szintjén gondolataink és „hitünk" rendszerint nincs összhangban az Univerzum belső törvényeivel. Ezek a törvények olyanok, mint a fizika törvényei. Minden emberre érvényesek, függetlenül attól, hogy ki mit hisz. Ha olyan valamit szeretnénk elérni, ami az Univerzum belső törvényeivel ellentétben van, a kívánt hatás elmarad."

Meditáció

"- Mi a meditáció? - Ez talán az első és legfontosabb kérdés, amit minden meditálónak fel kellene tennie. A meditáció nem más, mint megváltozott tudatállapot. Ha még pontosabban szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a megváltozott tudatállapotok egyike. Ugyanis nem csak ez az egy létezik. Megváltozott tudatállapot az álom, a hipnózis, az áldott állapot, a megszállottság, a szerelem és a halál is. Bizonyos megváltozott tudatállapotokat képesek vagyunk előidézni, ismét mások spontán módon
történnek, mint például a „szerelem első látásra".          
          Lassan ráébredtem, hogy a meditációval a tudományos világ is egészen komolyan foglalkozik, és felhasználási területe is egyre nő. Használják a módszert a stressz csökkentésére, a görcsbe rándult izmok lazítására, sőt, az élsportolók teljesítményének növelésére is.
          Modern tudósok egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a meditáció iránt. Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy felfedezték: a meditáció nem csupán az indiai filozófia része,
hanem változásokat idéz elő az agy tudatállapotában. ATranszcendentális Meditációt gyakorló egyénekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy a meditálok többsége - tudatosságának teljes megőrzése mellett - átment a béta-hullámokból az alfa-hullámok tartományába (ami megfelel az ellazult és nyugodt, de továbbra is ébrenléti állapotnak), sőt, a haladott meditáció mesterei (pl zenmesterek) a théta-fokozatba is
átléptek (ami normális körülmények között a könnyű alvás állapotára jellemző). A kísérleteket végző
 tudósok között jelen volt R. Keith Walktce és Herbert Benson, a Harvard egyetem kutatói akik arra a felfedezésre jutottak, hogy a meditáló jobban ellazul, és az anyagcseréje is alacsonyabb szintre süllyed, mint álmában. Az álomhoz hasonlóan, csökken a szervezet oxigénigénye, lassul a légzés és alacsonyabb a pulzus. A bőr elektromos ellenállása nő a vérben lévő tejsav mennyisége csökken, és ezek a jelek a belső nyugtalanság csökkenésére utalnak." (Fresling, P.: Naturligt-Övernaturligt, 1994)
          A Biblia is tartalmaz meditációról szóló leírást, de ahhoz, hogy ezt felismerhessük, tudnunk kell valamit a meditációban megjelenő szimbólumokról. Egy magas hegy csúcsa például azt jelképezi, hogy a meditáló magasabb tudatszintre jutott. Magasabb tudatszinten lehetőség nyílik arra, hogy kommunikálni tudjunk a magasabb szférákban, fénytestben, élő testvéreinkkel."
 Lelki gyógyítás és egyensúly

"Korunk orvostudománya eljutott addig a felismerésig, hogy a betegségek túlnyomó része pszichoszomatikus okokra vezethető vissza, azaz hosszan tartó mentális, vagy érzelmi zavarok a vegetatív idegrendszer közvetítésével végül testi bajokat okoznak. Ismert tény, hogy az idegesség és a stressz gyomorfekélyhez vezethet. Valóban jelentős lépés ez, hiszen nyilvánvaló, hogy sok esetben a testi elváltozások okait az orvostudomány sem az anyagnak tulajdonítja, hanem a gondolatok és érzések hatásának. Ezeket viszont nem az anyag hozza létre. A magasabb szférák létének  és az Univerzum felépítésének ismeretében, úgy érzem, ez a megközelítési mód minden betegségre bátran kiterjeszthető, és még a látszólag véletlen balesetek sem képeznek kivételt. Sőt, ha az előző életeket és a karmát is figyelembe vesszük, még az úgy nevezett veleszületett, vagy „örökölt" torzulások és testi, vagy szervi hibák sem írhatók a véletlen számlájára.
          Ha valaki olyan problémával szembesül, amit mentálisan, vagy érzelmileg nem tud feldolgozni, zavar keletkezik az asztrális és/vagy a mentális testben. Mivel ezek a magasabb energiaszinten létezőtesteink a földi test létezésének elengedhetetlen előfeltételei és irányító egységei, nyilvánvaló, hogy a probléma előbb-utóbb a fizikai testben is jelentkezni fog.
          Az anyagi testben megjelenő tünetnek ezért mindig van valami szimbolikus jelentése, ami az asztrális, vagy a mentális okokra utal. Ez a lelki gyógyítónak ugyanolyan nagy segítséget jelent, mint az orvosnak a tünetegyüttes. Példának okáért kritikus gondolkodás bizonyos személyeknél belső egyensúlyzavart okozhat, ami később a térdben okozhat fájdalmat. Az anyagiak miatti aggodalom - teljesen függetlenül attól, hogy valaki a tőzsdén forgó milliói, vagy a mindennapi betevő falat miatt aggódik - a hátgerinc alsó részének fájdalmához vezethet. A fájdalmak jelentkezésének kezdetén a hagyományos orvosi vizsgálat gyakran még nem tud semmilyen fizikai elváltozást kimutatni.
          A modern orvostudomány gyakran csak a fizikai tünetek kezelésére szorítkozik, ami helyes ugyan, de nem mindig elég. A tünetmentesség nem mindig egyenlő a gyógyulással. Különösen akkor nem, ha az egyik tünet elmúlik ugyan, de megjelenik egy másik. Lényegében a tünetek hátterében lévé érzelmi és szellemi problémát is kezelni kellene, hiszen a betegnek elsősorban ezt kellene megoldania. Ha mindez nem így működne, akkor annak a robbanásszerű fejlődésnek, amit a gyógyszerek piacán tapasztalhatunk, lényegesen és rohamosan csökkentenie kellene a betegek számát.

          A lelki gyógyítás magasabb szférákhoz tartozó hullámsávban történik, és mindig a gyógyító és a beteg együttműködéséről van szó. A legjobb eredmény úgy érhető el, ha maga a beteg belátja, hogy ilyen természetű segítségre van szüksége, és ezt kifejezetten kéri is."
"A lelki gyógyítás sokkal több, mint kézrátétel. A gyógyítás idején a gyógyító szív-csakrája prizmaként működik, ami a fehér Krisztus-fényt a szivárvány színeire, sőt, azoknak is különböző árnyalataira bontja. Ennek a képességnek a kifejlesztése többévi rendszeres gyakorlást igényel. A gyógyító lényegében
különböző frekvenciájú sugarakkal dolgozik. Ezeket a sugarakat a tenyerében lévő energiaközpont, vagy csakra segítségével a beteg különböző energiaközpontjaira irányítja.
          Rendkívül nagy jelentősége van a csakrákra irányított színeknek. Az érzékeny energiatesteket tehát olyan energiákkal befolyásolják, amik helyreállítják a felborult egyensúlyt. Az egészségét visszanyert energiatest azután helyrehozza a fizikai test hibáit.
          Mindazok számára, akik a tisztánlátás képességét még nem fejlesztették ki - és sajnos, többségünk ehhez a csoporthoz tartozik -, elég nehéz elképzelni, hogy mi is történik a lelki gyógyítás alatt és után. Az egyetlen rendelkezésünkre álló technikai segédeszköz, ami a gyógyítók munkájába bepillantást
nyújthat: az aurafotó.
          A lelki gyógyítás nagy távolságról is működik. Az energia áramlása követi a gondolatot, tértől és időtől függetlenül. Ezt a módszert távgyógyításnak hívják. Jézus ezt is bemutatta. Különben, ha testünk valamelyik részét beleütjük valamibe, vajon nem az az első reakciónk, hogy a sajgó részre tesszük a
kezünket? Úgy tőnik, valamit azért mindannyian tudunk a kéz fájdalomcsillapító hatásáról...
          A lelki gyógyítás nem az egyetlen módszer, ami a magasabb világokat használja kiindulópontként.
A hipnózis, sőt az akupunktúra is ide sorolható. Ez utóbbi nem a fizikai testre hat, hanem a testben lévő bizonyos energia meridiánokra. Itt sem állnak a rendelkezésünkre tudományosnak nevezhető, mérhető
adatok, de a hatás tagadhatatlan. E több ezer éves módszer is egyre több helyet kap az orvostudomány gyakorlatában.
          Az orvos és a lelki gyógyító fogalma gyakran kibékíthetetlen ellentétet sejtet, de idővel remélhetőleg felismerjük, hogy valójában két, egymást kiegészítő gyógymódról van szó, és ezeknek tulajdonképpen kéz a kézben kellene haladniuk. Valószínű, hogy még sok időbe fog telni, amíg egyazon intézet keretein belül lehet megszerezni az orvosi és lelki gyógyítói diplomát. Érdeklődő diák biztos volna, de ki az, aki felismeri, elismeri és a katedrához engedi a képzett lelki gyógyítót?


Megjegyzés

           A White Eagle páholyról és Balogh Béla velük való találkozását először itt, közvetlenül akartam közölni. De végül jobbnak láttam külön bejegyzésben megjeleníteni. (Jelen bejegyzés írásakor semmilyen kapcsolatban nem állok a W.E.el, vagy a tagjaival; pusztán tájékoztatáskép említem meg tevékenységük)
__további információkért klikk.: http://www.baloghbela.hu__



2013. január 14., hétfő

A tobozmirigy és Jan van Rijckenborgh

A tobozmirigy fontosságáról és különleges szerepéről már esett szó, itt a blogon is, legutóbb a kinyerhető DMT anyag és Rick Strassman kutató kapcsán. Most egy rövid kiragadás segítségével nézzük meg picit profánabban, hogy milyen is ez a mi testünkben is, az agyalapon - koponya gödrön belül - helyet foglaló, csodás kis mirigy.

"A tobozmirigyet kívülről egy szemcsés, homokszerű réteg fedi, ezek a "homokszemcsék" igen kicsinyek, olyan picik, hogy még a kis tobozmirigy - mely maga sem nagyobb egy borsószemnél - felszínén is százával találhatók. A mirigy belseje részben egy sárga vagy aranyszerűen ragyogó anyagból áll, amelynek szemcsenagysága nagyobb, mint a külső oldalán találhatóké. Az egészen kis gyermeknél a tobozmirigy külső felszínén nem található meg az úgynevezett "homok", az életük virágjában lévő fiatal embereknél viszont nagy mennyiségben van belőle. Az ember növekedése során  - tehát a gyermekkor és a felnőttkor között (...) szaporodnak, majd ezután fokozatosan ismét eltűnnek.
          A fiziológusok a kísérleteik során igazolták, hogy az ezoterikusoknak tökéletesen igazuk van, amikor azt állítják, hogy ezen úgynevezett ’homokszemcséknek’ nagyon fontos szerepe van a tobozmirigy-rendszerben. Mindegyik ’homokszem’ kapcsolatban áll ugyanis az ember gondolkodási tevékenységével valamint emlékezetével és intelligenciájával is. Mindenekelőtt az utóbbi években végeztek ilyen irányú kutatásokat, s a szakirodalomból kétségtelenül tájékozódhatunk néhány idevágó tudnivalóról.
E kis szemcsék hiánya, ha például a tobozmirigy felszínén fordul elő, erősen akadályozza a gondolkodási tevékenységet, amely akár teljesen meg is szűnhet. (...)
          A tobozmirigy külsején és belsejében lévő aranyragyogású szemcséket ici-pici drágakövekhez vagy kristályokhoz hasonlíthatjuk, melyeknek csodálatos tulajdonsága van. Ha az agyban valami esemény, észlelés, tapasztalat vagy hasonló dolog folytán gondolati tevékenység keletkezik, akkor ezt a külső tobozmirigy-kristályok egyike felfogja, rögzíti, majd befelé vetíti. A kristály a felvett gondolatképet azonban újra vissza is tükrözi, mégpedig különböző irányba.
          A tobozmirigy tehát olyan, mintha számtalan kis szemmel lenne befedve, amelyek gondolatokat vesznek fel, tartanak meg, tükröznek vissza, majd sugároznak ki. Ennek a kis szervnek így igen nagy hatásköre van. A tobozmirigyben lévő szemcsék olyan kristályok, amelyek az illető személy öröklött és karmikus állapotával függnek össze. A tobozmirigyre egyrészt a szülők és az elődök, tehát öröklött tényezők hatnak, másrészt a mikrokozmosz aurikus szférája, a karmikus tényezők. Összességében ez határozza meg a tobozmirigy mint észlelő- és felvevőszerv minőségét.
          […] A tobozmirigy felülről, a Szent Szellem számára a személyiségrendszerhez vezető kapu, alulról pedig a lélek számára szolgál kapu gyanánt. Magában kell foglalnia a kétszeres, kétpólusú királyságot – a királyt és a királynőt –, hogy az alkímiai menyegző tökéletesen nyilvánvalóvá válhasson. Hogy a szellem és a lélek valóban beköltözhessen a tobozmirigybe, ahhoz a magban, a terméselvben benne kell lennie:
– egyrészt az életmód miatt a világosságtól lelket kapott élet vetésének, termésének;
– másrészt a szellem vetésének, termésének, melyet a lipikából jövő hatalmas, izzó sugárzás árasztott az arany gömbre.”

Forrás:  Jan van Rijckenborgh: Rózsakereszt Krisztián alkímiai menyegzője,
II. rész, a 12. és 30. fejezetből /A szöveg további internetes forrásai 1 ; 2

Jan van Rijckenborgh és a 
Lectorium Rosicrucianum

"1924-ben a Z.W. Leene (1892-1938) és J. Leene (1896-1968) testvérpár csatlakozott a Max Heindel által 1909-ben Oceanside-ban (USA, California) alapított Rózsakeresztes Társaság hollandiai tagozatához. A testvérek hamarosan a társaság legaktívabb tagjai lettek, és 1929-ben felkérték őket a hollandiai tagozat vezetésére. 1930-ban a Leene testvérekhez csatlakozott H. Stok-Huizer (1902-1990). Az együtt folytatott szellemi keresés eredményeként 1935-ben különváltak a Rózsakeresztes Társaságtól. Z.W. Leene 1938-ban meghalt, de J. Leene és H. Stok-Huizer folytatta a megkezdett munkát. Számos könyvet írtak, amelyeket Jan van Rijckenborgh és Catharose de Petri néven tettek közzé."
          A Lectorium Rosicrucianumnak több központja működik nálunk is, magyar nyelvű honlapján utána lehet olvasni J. Leene és a többi rózsakeresztes tag által elindított szellemi törekvéseknek. -forrás-
- P.S.: Ezen sorok írójaként semmilyen személyes ismerettel nem rendelkezek a Lectorium Rosicrucianum tevékenységéről, pusztán érdekességként és forrásmegjelölés gyanánt említettem meg a szervezetet.

2013. január 10., csütörtök

Samsara (2011)

Ron Fricke munkája a Samsara, egy narráció nélküli 99 perces dokumentumfilm. Cselekménye nincs, egymásba fűzött epizódokból áll, amiket több stábbal 25 országban forgattak. A Samsara az alkalmazott technika fejlődése miatt is erőteljesebb képi világgal operál, mint elődje az 1992-es Baraka. Zeneiségében, a felvonultatott környezeti hangok tekintetében szintén hozza a felvételekhez járó minőséget.
          A Baraka nyomdokain lépkedve, sőt azt túl is haladva egyedi, átfogó Föld körüli utazást 
nyújt a nézőnek. Az újabb gigászi vállalkozás során bolygónk sokféle arculata kerül bemutatásra a kopár sivatagtól kezdve egészen a nyüzsgő nagyvárosokig. Rengeteg élettel teli, csodálatos és megrázó forgatási helyszínt varázsolnak elénk, melyek eddig legfeljebb csak dermedt állapotban, Edward Burtinszky képein láthattunk.
          Összességében méltó utóda a 92-es filmnek, egyedül is nagyszerűen megállja helyét a színpadon, tehát Fricke és stábja egyáltalán nem egy Baraka 2-őt szállított. Elsőként ha módunk van rá moziban nézzük meg, egyrészt a látvány miatt, másrészt pedig hogy a kimutatásokon látszódjék igen is van még igény hasonló filmekre. Megjegyzendő továbbá, hogy a fent említett alkotásokhoz a Godfrey Reggio rendezte Koyaanisqatsi 1982) és a Chronos (1985) projektek fektették le az alapokat.

"A 'szamszára' szanszkrit szó, lényege az élet örök körforgásában változó jelenségek mélyebb értelmezése. Ez adja a film kiindulási pontját is: Frickle és Magidson azt a megfoghatatlan, mégis működő összekapcsolódási pontot kutatja, mely a keleti vallások szerint átível életeinken, újjászületéseinken. A stáb 5 éven keresztül, 5 kontinens 25 országában forgatott. A csodálatos felvételeket 70mm-es filmre rögzítették, ennek köszönhető a döbbenetes vizuális élmény, melynek alapját a szent földek, a katasztrófa sújtotta övezetek, ipari komplexumok és természeti csodák lélegzetelállító látványa adja."
 Mi változott? Mi változik? Mi változunk?
(véleményezés, megnézés utáni boncolgatás)

A Baraka és Samsara együttesen egy jó lehetőséget ad számunkra, hogy áttekintsük az utóbb évtizedek Földünkön zajló változásait. S itt természetesen elsődlegesen az ember életvitelének alakulsááról van szó, Ugyanis planétánk ciklusai közt sokkalta több idő telik el, mint amennyi év lepereg egy ember születésétől haláláig.
          A Samsara sokkalta inkább szól az emberekről és azok építményeiről, mint annak idején a Baraka. A civilizáció külső és belső összképét alakító csoportokat Fricke egy jóval termetesebb nagyító alá helyezte. Félre értés ne essék, a természet szépsége, a fény mámorító hatása és szent helyek még mindig hangsúlyosan jelen vannak a filmben; azonban a kamera közelebb ment az emberek arcaihoz, a lencse élesebbre lett állítva és a változás jobban van érzékeltetve.


A rólunk szóló dokumentumok nézése közben óhatatlanul 
fölmerülnek bizonyos kérdések: ezeket meglehet elég csak 
föltenni, azok úgy is megválaszolják magukat...
 
Milyen az emberiség jelen összképét alakító többség életmódja?
A kontinensek közti anyagi összefüggés szolgálja -e hosszútávon, a többség érdekét?
Mire használjuk a technikát? Jó irányba haladunk?
Tudnánk -e máshogy, jobban élni? Miről kell lemondanunk, minek a javára?
Mint civilizáció, mennyire vagyunk képesek maradandót alkotni? 
Utódainkra mit hagyományozunk? Vannak-e minket erősítő néphagyományaink?
Teremtünk - e valamit? vagy csak előállítunk és nem lehet teremtésnek venni?
Mi mozgat minket a pénzen és létfenntartáson kívül?
 Irányítja -e az emberek tetteit egy magasabb szellemi erő? 
Egyénenként mit teszünk hozzá az egészhez? Jó -e az amit hozzáadunk?
A technika és sorozat gyártás valóbban képes kielégíteni minden igényünket?
Az egyes csoportok milyen behatásokkal vannak másokra?
Mikor kezdtük elveszíteni arcunk..? Boldogak vagyunk?
Létezik számáunkra extázis, vagy szabadság és ha igen, mennyi lehetősége van megtapasztalni?
Milyen az élet minőségünk , és hol törnek felszínre legjobban az ellentétek?
Tudatában vagyunk annak, hogy egy gazdag bolygón élünk?
 Biztos, hogy jók -e a kimondott és kimondatlan dogmák, a végletességekben való élet?
Tudatában vagyunk felelősségünknek?
Koyaanisqatsi, avagy visszatérés a kezdetekhez?

A koyaanisqatsi hoppi nyelven egyensúlyából kizökkent, őrült világot jelent. Ez, az a film amellyel 30 évvel ezelőtt igazán elindult Fricke dokumentarista pályafutása. Nagyon céltudatos, letaglózó alkotás. Be mutatja civilizációnk egyre fokozódó pörgését, majd az egyensúlyhiányból származó reményvesztett megsemmisülését.
          A Samsara-ban ugyan az erős végjáték helyett, sokkalta inkább a törvényszerű, állandó változásokat mutatja meg, mégis érződik képsorain egyfajta őrület. A jelenetek egymásutánisága, érthetően megvilágítja a negatív minták, egyensúlyvesztés okait és annak további következményeit.
A Samsara azután játszódik amikor már a Barakában látható vörösre festett arcú indián unokájának is ki vágták a fáját, földjét feldúlták. Jelen filmnél a National Geographic-ból ismert gyönyörű tájak leginkább csak háttérdíszletekként szolgálnak, mint ahogy kollektív többségünk is az emberhez képest másodrangúvá degradálta a természetet végtelenjét.
          A Baraka a spiritualitástól, lelki erőktől vezérelve egyfajta gördülékeny távolságtartással kalauzolt végig minket a föld különféle pontjain. Ennek egy már-már ellenpontjává alakítja magát a Samsara, mely sokkalta drasztikusabb, profánabb önképünk.
          Míg a Barakában egy fehérre púderezettt férfi röviden sikolt, addig a Samsárában levő (Olivier de Sagazan francia performansz művész) arctalanná maszkolja magát. A néma sikoly, már az üvöltésen rég túllépett és őrületbe csapott át. Grandiózus megsemmisülést nem kapunk lezárásként, az utolsó kockákon pusztán az együtt mozgó emberhez, majd végül a sivatag örökkön változó dűnéihez jutunk vissza.
          Röviden: Nem csak Fricke alkotásait, ha nem minden filmet felfoghatunk önmagunkra vonatkoztatható kórkép gyanánt is. Maradjunk annyiban, hogy majd a pergő homokóra eldönti a piramisok mellett meddig fognak panelházaink állni. DVD-re, mozira feltétlen megéri költeni, mert akármi is fogalmazódik meg bennünk a Samsara hatására: Fricke és stábja újfent nagyszerű filmet készített.


Ha valamit máshogy láttam, mint Ti, esetleg rossz évszámot írtam,
akkor írjátok meg bátran itt, emailen, vagy face-n; elolvasom :)

„Nincs semmi, ami állandó: a nap és a hold felkel, majd lenyugszik;
A tiszta, áttetsző napot a sötét, sűrű éjszaka követi.
Minden változik, óráról órára."